Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Bona Gábor: Az 1848-as honvédsereg Baranya megyei származású tisztjei

harcok során tizedessé léptetik elő. Nov. 11 (l)-töl hadnagy a Vas megyei 44. zászlóaljnál. A szabadságharcot a föhadszíntéren küzdi végig alakulatával, előbb a Központi Mozgó Sereg, ill. II. hadtest, majd az I. hadtest kötelékében. 1849. jan. (l)-től főhadnagy, végül százados. Jún. 6-án zászlóalja a katonai érdemjel 3. osztályára terjesztette fel. A kiegyezés idején városi rendőrbiztos Pécsett, és a Baranya megyei Honvédegylet tagja. 1869-ben főhadnaggyá nevezik ki a magyar királyi honvédséghez. Közlöny 1848/155. és 1849/17., MikárI. 9., MOL.: Hm. Ált. 1849. 23909., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 1973. Kreuterer Mihály szül. Pécs, 1809., r. kat. Órásmesterséget tanul. Volt őrmester (1829-től 1845-ig a tüzérségnél, a bombászkarnál és a 7. huszárezredben szolgált). 1848 őszén tűzmester (őrmester) lesz az alakuló honvéd tüzérségnél. Okt. 10 (l)-től hadnagy, nov. 25 (16)-tól tüzér főhadnagy. 1849. febr. 24 (16)-től százados és egy 6-fontos üteg parancsnoka a Központi Mozgó Seregnél, ill. II. hadtestben. Július közepén a szekerészkari tartaléknál Aradon szolgál. Közlöny 1848/123., 170. és 1849/38., MOL.: Hm. Ált. 1849. 22063., HL.: 1848/49 40/271., KAW.: 7. HR. 1841-10850. 2/176. nemesszakácsi Lakits Manó szül. Pécs, 1803., r. kat. Gimnáziumot végez. 1822-ben beáll a 7. huszárezredhez. 1833-tól hadnagy, 1838-tól főhadnagy, 1843-tól alszázados, 1846-ban nyugalmazzák. 1848. aug. 16-án a magyar hadügyminisztérium reaktiválja ezrede itthon állomásozó tartalék századához. Októberben ezzel csatlakozik a honvédsereghez. Dec. 15 (16)-tól főszázados és az említett század parancsnoka Dunaföldváron, 1849 januárjától Bihardiószegen, majd Debrecenben. Augusztus elején ezrede 5. századával a Délvidéken összpontosított főerőkhöz osztják be. A temesvári csata után Borosjenőnél teszi le a fegyvert (aug. 22.). A császári hadbíróság megfosztja tiszti rangjától (Pest, 1850. febr. 26., ill. márc. 18.), de szabadon engedik. 1859-től, mint volt cs. kir. tiszt kegydíjat kap. 1867-ben még él Pécsen. Közlöny 1848/197., KAW.: 7. HR. 1841-1850. 22/42., HL.: Pesti hadb. 1851-4/55., MOL.: Bm. Honv. segély 1867. 1580. Lastores (Las Torres) János szül. Pécs, 1811. szept. 29. Spanyol eredetű németalföldi családból származott. Apja, L. János Bécsben született és a cs. kir. hadsereg alezredese volt. Fiatal korában hat évig hadfi egy (magyar) huszárezrednél, majd gazdálkodó.