Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Bona Gábor: Az 1848-as honvédsereg Baranya megyei származású tisztjei

Szenttamás aug. 19-i ostromakor megsebesül. Szept. 23-tól honvéd őrnagy, a Trencsénben alakuló 16. honvédzászlóalj szervezője és parancsnoka. Alakulatával 1849 januárjában lép a hadszíntérre: a „zarándi hadoszlop" kötelékében Nagyváradot, ill. az Alföldet fedezi az érchegységi román felkelőkkel szemben. 1849 áprilisában zászlóaljával Felső-Magyarországra vezénylik, ahol - Eperjes központtal - egy új honvéd hadtest alakul Dembinski tábornok alatt. Máj. 31 (16)-től alezredesi rendfokozatban az említett (későbbi IX.) hadtest egyik dandárénak, majd hadosztályának parancsnoka. Az orosz fősereg támadásának megindulása (jún. 20.) után a IX. hadtestből és a lengyel légióból álló felső-magyarországi hadsereggel utóvédharcok közepette július közepéig Ceglédre vonul vissza. (Az oroszok közel tízszeres túlerőben voltak.) Ugyanitt egy újonnan alakított hadtest (a X.) csatlakozásával létrejön a Tiszai hadsereg, melynek parancsnoka Perczel tábornok, s melyben Jászvitz továbbra is egy - 4400 fős - hadosztályt vezet. Perczel július második felében harc nélkül vezeti le seregét Szegedre. Itt a parancsnokságot Dembinski altábornagy veszi át, aki Szegedet feladva aug. 3-án Újszegednél, és 5-én Szőregnél halogató harcokat vív Haynau osztrák főseregével. Ezekben Jászvitz is részt vesz. Ugyancsak az aug. 9-i temesvári csatában, ahol a magyar sereget már Bem vezeti. A vereséget követően, s az üldöző császáriakkal vívott kisebb összecsapások után Jászvitz hadosztályának maradványaival csatlakozik Vécsey tábornok V. hadtestéhez, és 22-én Borosjenőnél megadják magukat az oroszoknak. Jászvitzot az aradi császári hadbíróság előtt golyó általi halálra (1848. dec. 29.), majd 16 évi várfogságra ítéli (1850. jan. 18.). A munkácsi várbörtönbe kerül, 1856 tavaszán kegyelmet kap. Közlöny 1848/109. és 1849/122., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 2607., HL.: 1848/49 24/356., Uo.: Aradi hadb. 113/7 2/328., Uo.: Rendőri megfigy. 64/59. Kékessi (1848-ig Blauhorn, később Kékessy) Mihály 1818-ban Pécsen született német anyanyelvű kereskedő-családban, r. katolikus. Tanulmányait a 19. gyalogezred nevelőintézetében Székesfehérváron végzi. 1836-tól közvitéz, 1841-től alhadnagy, 1843-tól hadnagy, a 12. gyalogezredben. 1848. máj. 29-én áthelyezését kéri az alakuló honvédséghez, jún. 19-től főhadnagy a Pécsett szerveződő 8. zászlóaljnál. Augusztustól alakulatával részt vesz a szerb felkelők elleni bácskai harcokban. Szept. 23-tól a Pesten alakuló 13. zászlóalj századosa. Novemberben zászlóaljával a feldunai hadtesthez osztják be. A téli hadjárat idején alakulatának ideiglenes parancsnoka az említett hadtest Guyon-hadosztályában. 1849. március-április hónapban a tokaji hídfő őrzését látja el alakulatával. Április 27 (20)-től őrnagy, a 2.