Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

féltünk, csakugyan szerencsésen megmenekültünk. A Papság ellen szörnyű ingerültség mutatkozott, mit a' jobbára Protestáns, Kálomista, Lutheranus Liberálisoknak emissariusai mindég élesztettek. Perczel Miklós asztalra ál­lott a' Sz: Háromság előtt a' piarczon, s onnnét predicalta az egyenlőséget A Nincs most többé Földes Úr, így szollott, nincs nemes, nincs fő Papság, ha­nem mindnyájan egyenlők vagyunk A' mit halván a' piarczon vasárnapi na­pon ácsorogni szokott káptalani jobbágyok, egymásra néztek, és káromko­dások között mondák: Koma ha ez így van, jerünk haza, vegyünk paripát, puskát, pisztolyt. Erre nézve minden uriszolgálatok ezen naptól fogva meg­tagadtattak, a' mi annál szomorítóbb volt, mert az essőzések miatt a' tavaszi vetések elkésvén, még semmi vetve nem volt, a parasztság szabadsági má­morában dolgozni nem akart, a' napszámot fel czigázta, ugy hogy volt ollyan szemtelen, a' ki midőn a' káptalan öllfáját akarta hordatni, egy öli fának be­hozásáért 10 forintot kért pengő pénzben, - [...]." 17 A papság közül a polgári forradalomnak és szabadságharcnak éppúgy akadtak hívei, mint ellenzői. Közismert, hogy a haza védelméhez a pécsi papság anyagilag is hozzájárult. 18 Mégis úgy véljük, hogy nem tévedünk, ha a pécsi papság magatartását 1848 tavaszán nagy általánosságban tartózkodó­nak ítéljük meg. Pécsett a haladás szellemét két intézmény és az ahhoz kapcsolódó társa­dalmi réteg képviselte: a Pécsi Nemzeti Casino és a püspöki joglíceum. Az 1838-ban alakult Pécsi Nemzeti Casino köré tömörült a megye kisszámú li­berális nemessége. A város egyetlen felsőfokú tanintézetét, a joglíceumot (jogakadémiát) és tanítóképzőt 1832-ben létesítette Szepesy Ignác püspök. 1848 előtt a teológián 40-50, a joglíceumban 100, a bölcsészeién 200 körül mozgott a hallgatók létszáma. 19 Az ifjúság lelkesedésére sok példa említhető. A nemzetőrség létrejöttében sok helyen nagy szerepet játszott az ifjúság elragadtatása. A pécsi nemzetőr­séghez is az első pillanatban, március 20-án testületileg csatlakoztak a püs­pöki joglíceum tanulói. 20 Vezetőjüknek Radenich Ferencet 21 , a líceum egyetlen világi tanárát választották. Radenich Ferenc ekkor mondott lelkesí­tő beszédét a város ki is nyomtatta. A líceumi fiatalok hazafias ajánlkozását pedig köszönettel elfogadta és vezető tanáraikat {Radenich Ferencet és Jó­nás Józsefet 22 ) hálából a város díszpolgárává választotta. 23 A tanulók egyen­17 Kelemen József naplóját közli Fényes 1973. 212. 18 A papság elleni ellenszenvről beszámol Ungár 7-8. 19 Afóró 1995.30. 20 BML. Pécs város tan. jkv. 1476/1848. Közli BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 301. 21 Radenich Ferenc ügyvéd, táblabíró, a pécsi jogakadémián a hazai jog tanára 1833-1849 között. 22 Jónás József (Felsőőrs, 1797 Pécs, 1870), kanonok, a pécsi püspöki líceum bölcselettan tanára, aligazgató, majd igazgató. 23 BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 1476, 1480, 1536/1848. Kopasz 1973. 55. Tas 1940. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom