Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember
nél a hidat kb. 100 Önkéntes őrzi. A Muraközben a Csáktornyáról Lendvára vezető úton csupán néhány önkéntes 97 és nemzetőr állomásozik; ellenben Letenye környékén és Lendváig a Mura innenső és túlsó partján önkéntesek sereglenek, különösen nemzetőrök nagy számmal, olyannyira, hogy egy házba 20-30 főt szállásoltak be. A nemzetőrök rendelkeznek a legkevesebb lőfegyverrel, csupán kiegyenesített kaszákkal és végükön két ólomgolyóval ellátott ostorokkal vannak felszerelve, s egyáltalán nincs egyenruhájuk. Az önkénteseknek ellenben gyutacsos puskájuk, fekete szíjazatuk van, sapkát, vörös zsinórozású zubbonyt, fehér vagy kék nadrágot hordanak. A közelebb lakó nemzetőröket 14, a távolabb lakókat egyhavonként váltják. Beszélgetésük szerint Légrád 98 tájékozódási pontjuk, amelyet támogatniuk kell. Szintén beszédükből derült ki, hogy Zala és Somogy megyében az egész népe népfelkelésre szervezik, s hogy az tömegesen fogja védeni magát. Kanizsán sok önkéntes és még több nemzetőr, azonban kevés hivatásos katona van. 14 ágyú állomásozik ott, valamint egy hadihídkészlet, amely bőrrel bevont pontonokból áll. 99 A horvát jelentések - az első és az utclsó kivételével - egy alig kéthetes periódust fognak át: nagyjából azt az időszakot, amikor a magyar nemzetőrség tömegesen jelent meg a Dráva vonalán. Főleg Neustädter ezredes jelentései tükröznek igen élénk aggodalmat; a többiek a magyar támadással, mint reális veszéllyel nem számoltak. Az egyéb horvát és cs. kir. források - így Kempen vezérőrnagy naplója - azonban arra mutatnak, hogy ha a magyar veszély a horvát argumentációban szerepelt is, a Magyarország elleni intervenció gondolata ettől függetlenül született meg a bán környezetében. A VÉDVONAL KATONAI ÉRTÉKE Mint a fentiekből láttuk, a Dráva-vonalon viszonylag jelentős fegyveres erőt sikerült viszonylag rövid időn belül összpontosítani, még ha ennek a fegyvere erőnek a katonai értéke igencsak kérdéses is volt. Más kérdés, hogy a 250-290 kilométer hosszú szakaszon ez az erő csak határőrizeti feladatokat láthatott el, s semmi esetre sem volt alkalmas még helyi támadó akciókra sem. A legnagyobb létszám valamivel meghaladhatta a 35 000 főt. Ez az erő azonban csak július végéig volt ilyen jelentős. Ekkor két sorezredi zászlóaljat és többezer nemzetőrt a bácskai hadszíntérre vezényeltek át. Augusztus 97 Freischaar 98 point de vue 99 KA AFA Karton 1894. Kroatisch-slovenische [!] Armee, resp. I. Armeekorps unter Jellachich, dessen Operation gegen Wien. 1848-9-2.