Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 95

ÓDOR IMRE A „POLITIKAI ELIT" A 18. SZÁZADI BARANYÁBAN „Meg irám röviden mit tesz a' Baranya Vagy inkább mondhatnám: ama jó Bor-Anya. Most immár írjuk le a kik Elöl járnak, Kiktől itt mindenek igazságot várnak. (Lethenyei János)* Míg a Habsburg-birodalom legfontosabb központi szerveinél már a 15. század végén, a 16. század elején megjelent a hivatalszerűség, a magyarországi megyék működése továbbra is időszaki és személyhez kötött maradt. A hivatalszerűség bizonyos elemei csak a 18. század közepére mutathatók ki. Baranya megyében ilyen külsődleges tényező a vármegyeháza felépítése volt (1731-1732). A vármegyeháza már nemcsak a megyei közgyűlésnek adott otthont ezentúl, hanem az alispáni hivatalnak, s a különféle segédhivataloknak is, valamint a megyei börtönnek.

1 A segédhivatalok közül külön ki kell emelni a levéltárat, amelynek gondviselője ekkor még a főjegyző volt. (A törvények, s ezek nyomán a vármegyei statútumok [szabályrendeletek] előírták a tisztségviselőknek, hogy év végén a lezárt ügyek náluk lévő aktáit levéltárba adják. E rendelkezéseknek azonban még 19. században sem tudtak mindig megfelelni.)

2 A hivatalszerűség másik eleme, hogy a központi tisztségviselőket helybenlakásra kötelezték, s a járási tisztségviselőktől is megkövetelték, hogy működési területükön lakjanak, ami az ésszerű területi munkamegosztást tette lehetővé. A 18. század második felében a megyei tisztségviselők közül többen vásároltak vagy építettek házat Pécsett.

3 Ugyanezt elmondhatjuk a kerületi-járási tisztségviselők egy részéről is. A szakszerűség követelménye is a 18. század második felében vált elvárássá. A század elején jóformán csak az alispántól, a jegyzőtől, a perceptortól várták el a képzettség-bizonyos fokát. Az írásbeliség terjedésével azonban már nem csupán az írni-olvasni tudás képességére volt szükség, hanem a magasabb iskolai végzettséggel együtt járó műveltségre, egyes esetekben pedig a jogi végzettségre. Míg a hivatali életben a türelmi rendelet megjelenése, 1781 előtt a felekezeti hovatartozás volt az egyik kontraszelekciós elv, a század végére már az iskolai végzettség vált azzá. * Lásd az I. függeléket. 1 Ódorl., 1997. 2 HudiJ., 1991. 17. 3 Ódorl., 1986. 143.