Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 7

T. PAPP ZSÓFIA A SZÉCHÉNYI FERENC-FÉLE DESCRIPTIO DEMOGRÁFIAIA DATAIRÓL E dolgozattal - melyben egy forrás

1 demográfiailag értelmezhető adatainak feldolgozását kíséreljük meg - egy XVIII-XIX. sz.-i gróf, Széchényi Ferenc (1754-1820) és egy XX. sz.-i tanár, történész, Taba István (19081988)

2 emléke előtt szeretnénk tisztelegni. A Descriptio-ról általában Széchényi Ferenc, a felvilágosult főúr, a modern államszervezés ismerője, kezdetben lelkes, utóbb kétkedő jozefinista, mint Sopron vármegye egyik vezető birtokosa megkísérelte II. Józsefet az alkotmány teljes megszüntetésétől visszatartani. Jóllehet a vármegyék összevonása is ebbe az irányba mutatott, a királyi biztosságot

3 kétségei ellenére 1785-ben elfogadta. A császár bizalmát - naplója szerint - kényszerítő hatásúnak érezte, az őt jelölő kancellár, atyai jóbarátja helyzetét sem akarta a visszautasítással rontani. Végül azonban az éppen Esterházy kancellár halála után előállott új helyzet, politikai téren való tehetetlenségének tudata, sőt talán fenyegetettségének érzése és erősödő betegsége kényszerítette őt lemondásra.

4 Az új kerületek királyi biztosainak 1785. június l-ig kellett elfoglalniuk állásukat. Széchényi Ferenc tehát 1785-86-ban, összesen szűk másfél évig

5 1 A Baranya Megyei Levéltárba 1996-ban került a kézirat mikrofilm-másolata. Eredeti jelzete: OSZK Kézirattár Fol. Lat. 289. - ld. utóbb bővebben. 2 Taba Istvánról eddig legtöbbet Szita László nekrológjából tudhatunk meg; válogatott bibliográfiája ugyanott: Szita, 1988. 120-121. p. Kéziratainak egy része nem hozzáférhető. 3 II. József összetett személyiségének, de még Széchényi és a császár viszonyának értékelése sem tartozhat dolgozatunk feladatai közé. A császár 1785 februárjában közölte a kancelláriával, hogy a vármegyéket kerületekbe egyesíti, a sok főispáni állást megszünteti, helyükbe 8 - később 10 királyi biztost nevez ki, az előbbiekénél sokkal nagyobb hatáskörrel. A Széchényinek eredetileg szánt kerület Zágráb székhellyel Zala, Várasd, Zágráb, Kőrös, Pozsega és Szerem vármegyét foglalta volna magába. Ezt a kerületet cserélte fel Széchényi Ferenc a pécsivel, így lett 1785. április 18-án tolnai (kerületi) főispán, ugyanakkor Tolna, Baranya, Somogy, Szerem és Verőce vármegyék királyi biztosa. Bártfai Szabó, 1911-13. II. 291-295. p. 4 Esterházy kancellár utódja Pálfy Károly, az uralkodó személyes barátja, merőben más típusú politikus lett. Az igen lelkiismeretes Széchényi - aki 1785. június-júliusában már megyéit járta le kellett mondjon, még ha politikai aggályai nem is lettek volna: a királyi biztos szinte még hivatali segéderőkkel sem rendelkezett. A szabadkőművesek ellen 1785 végén hozott császári pátens valószínűleg erősen befolyásolta Széchényit e döntésében. Széchényi Ferenc egész fiatal korától kezdve betegeskedett, öreg korára majdnem megvakult; a betegségére való hivatkozást igen megértően tárgyalja H. Balázs Éva; más helyen - érdekes módon éppen a szabadkőművesekről szólva - egyértelműen Széchényi Ferencnek a jozefinizmustól való eltávolodását jelzi. Balázs, 1987. 260., 300. p.; Bártfai Szabó, 1911-13. II. 290-295., 316. p.; Hajdú, 1983. 231. p. 5 A valóságban ennél is rövidebb ideig, 1786 elejéig. Taba, 1977. 80. p.