Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 73

SZEMLE BARANYA MEGYE ÉVSZÁZADAI (1000-1918) Szerkesztette: Ódor Imre, Pécs, 1996. 159 p. A Tanulmányok és források Baranya megye történetéből c. sorozat 3. köteteként megjelent kiadvány méltó és megfelelő tisztelgés a magyar honfoglalás 1100. évfordulójának emléke előtt. A három szerző és a szerkesztő ajánlása ez, akik mellett többen is közreműködtek abban, hogy ez a kötet gondolatgazdagsága mellett - szemet is gyönyörködtető, tanulságos olvasmány legyen. A Bevezető a megye történetének vázlatos áttekintését ígéri a címben jelzett időhatárok között. Ezt a nagy időbeli távot a szerkesztő négy fejezetre tagolja. Az első a középkori Baranya vármegye történetéről szól, 1000-1526 között, s írója Ódor Imre le vél tárigazgató. A fejezet élén Györffy György térképrekonstrukciója áll, amely Baranya kialakulását ábrázolja szemléletesen. Ezt követi e nagy fejezeten belül a honfoglalás és az államalapítás megyei emlékeinek áttekintése, kiváló fotókkal szemlélteti a pécsi püspökség és a pécsváradi apátság alapító leveleit, az építészeti emlékeket, stb. A második összefoglaló szöveget alig ismert képi ábrázolások, reprodukciók díszítik. A „reneszánsz Baranyában" c. alfejezet már a legújabb Janus Pannonius kutatások eredményeiről is hírt ad, támaszkodva annak széleskörű irodalmára. Értékes műemléki fotók, kevéssé ismert műalkotások képei gyönyörködtetik az olvasót. E 33 oldalas áttekintés után hasonlóképpen tömör, de képekben gazdag összefoglalás ismerteti a megye hódoltságban eltöltött 160 évének történetét. Ódor Imre írta ezt is, három fejezetre tagolva mondanivalóját. A hódoltság kora, a reformáció térhódítása és a „török világ" vége és mérlege adta a témát, amelyek forrásaként ismét új tudományos eredmények ismertetése szolgált. A Janus Pannonius Tudományegyetem könyvtárának, elsősorban a Klimő-gyűjteménynek gazdag anyagából Móró Mária Anna válogatta ki a legjellegzetesebbeket. A szigetvári hős képmása épp úgy helyet kapott itt, mint a 16. századbeli ferences szerzetes és a református lelkész korhű ábrázolása. Megjelenik Pécs török kori képe, ahogyan azt egy metszet megőrizte nekünk, s egy gyönyörű fotón a pécsi disputa helyszíne, a Mindenszentek temploma és környéke. A harmadik fejezet: A „soknemzetiségű" Baranya (1686-1848) címmel ugyancsak Ódor Imre összefoglalása, élén a megye 18. század végén készült térképével. Ez a fejezet - az előbbi elképzeléseket követve - öt összefoglaló alfejezetben tekinti át a megye történetének következő 162 évét, az előbbinél nem kevésbé nehéz időszakát. A szerző egy-egy időszak legfontosabb problémáira összpontosítja figyelmét (a kamarai rendszer, a megyei közigazgatás visszaállítása, az újra adományozott vármegye birtokszerkezetének, s társa-