Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 58

A hatósági összeírás meglepetései 1949-ben A megye mezőgazdaságára vonatkozóan a megyei közigazgatás feltehetően 1949 elején adatokat gyűjtött, amely számunkra hasznos és további elemzésre alkalmas adatokat tartalmaz.

6 A megyében 42 376 mezőgazdasági munkából élő családot találtak az összeírok, amelyekben összesen 172 343 személy élt. A családokban élők átlaglétszáma 4,06 fő. A mezőgazdaságból élő családok közül 38875 önálló gazdasággal rendelkezett, 3101 kizárólag mezőgazdasági (bér)munkából élt. A gazdák közül 17 247 újgazda, 21 628 régi gazda, vagyis a gazdák 44,36%-a újgazda. Az újgazdák közül 9280 (53,80%) telepes, a többiek helybeli juttatottak. A helybeli juttatottak 42,%-a a földreform során vált földtulajdonossá, 68%-a kevéske földjéhez kapott kiegészítést. A telepesek 31 %-a Szlovákiából érkezett magyar, 12%-a csángó, 57%-a az ország más területéről került Baranyába. Az újgazdák közül 294 állandóan, 1735 ideiglenesen gazdasági cselédet, vagy gazdasági munkást alkalmazott. Az összeírok szerint ezek nem képesek, vagy nem hajlandók a juttatott földet megművelni. A régi gazdák közül 756 állandóan, 4211 pedig ideiglenesen tartott gazdasági cselédet, vagy alkalmaz gazdasági munkást. Az újgazdák vagyonszaporulata minimális. Mindössze 34 újgazda vásárolt összesen 45 kh földet. Ennek okát abban találták, hogy az újgazdáknak felszerelésüket és állatállományukat kellett kiegészíteni, ami meg is történt. Az ingókban jelentkező vagyonszerzést az ingatlanokénál jelentősebbnek tartották. A megye területén 568 gazda áttelepített, vagy kitelepítésre ítélt, illetve visszaszivárgott svábot tart cselédként. A jelentések szerint ennek a munkaerő hiány az oka. Az egyházaskozári körjegyzőtől származó indok szerint a telepeseknél sok a gyerek, akiket a mezőgazdaságban még foglalkoztatni nem lehet, a vasasi jegyző szerint a helybeli magyar lakosság a bányában és a kenderfonó gyárban helyezkedik el, a gazdaságot svábokra bízzák. A véméndi körjegyző azt jelenti, hogy a csángó telepesek a baranyai gazdálkodási viszonyokat nem ismerik, ezért van szükségük helybeli vagy környékbeli svábok segítségére. Különösen áll ez a szőlőművelésre. További okot jelent, hogy a svábok sokkal kisebb bérért dolgoznak, mint a magyarok. A munkaerő uzsora az újpetrei és a nagykozári körjegyző szerint lakás uzsorához kapcsolódik. Az erdősmecskei körjegyző szerint sok esetben csupán élelmezés fejében is hajlandók a svábok mezőgazdasági munkásnak szegődni. Az összeírok értékelésében feltűnő és érdekes jelenségként kezelik a svábok megyén belüli vándorlását. Vannak olyan községek, ahol svábok a népszámlálás adatai szerint korábban nem éltek, most pedig egész tekintélyes a számuk. A jelenlévő németek számát községenként a 3. sz. melléklet tartalmazza. 6 BML Alispáni elnöki ir. 1948. 2. d. Adatok Baranya vármegye mezőgazdaságáról. Szám és dátum nélküli kimutatás.