Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 57

ki. Az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi adataihoz viszonyítottan 20,52%ot, ami a régió és az országos arányoknál jóval alacsonyabb. A kitelepítések időbeni végrehajtását vizsgálva megállapítható, hogy a megye német lakosságának kisebb hányadát telepítették ki 1946/1947-ben, mint 1948-ban. Vagyis többségük a szovjet megszállási zónába került. A legnagyobb mérvű kitelepítés a régióban 1948-ban Somogy megyében történt, ahol a kitelepítésre kötelezettek számát is meghaladja a ténylegesen kitelepítettek száma. A valóságban a kitelepítésre kötelezettek 100,8%-át telepítették ki. Tolna megyében 93,7%-át, Baranya megyében 39,2%-át. Az 1948-ban végrehajtott kitelepítés Baranyában elsősorban a Hegyháti járást érintette, ahol az 1948-ban kitelepítésre kötelezetteknek 79,1%-át telepítették ki. A többi járásban észlelt arányok ennél jóval mérsékeltebbek: Mohácsi járás 27,5%-kal, Pécsi járás 22,8%-kal, Pécsváradi járás 4,9-%-kal volt érintve az 1948-ban végrehajtott kitelepítésben. Az 1946/1947-ben fokozottabban érintett Villányi és Pécsváradi járásba a kitelepítő hatóságok 1948-ban már nem tértek vissza. A Baranya megyében visszamaradt németség száma 1948-ban, a kitelepítések befejezését követően számításunk szerint 44 943 fő, az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi adataihoz viszonyítottan 45,12%. Somogy megyében 4767 fő, 44,0%, Tolna megyében 18 593 fő, 25,8%. Evvel szemben az 1949. évi népszámláláskor Baranya megyében mindössze 5543, Somogy megyében 343, Tolna megyében 2891 fő vallotta csak magát német anyanyelvűnek. Hasonló eredményre vezet az országos összevetés is. Az 1949. évi hivatalos népszámlálás eredményeként 22 455 fő vallotta magát német anyanyelvűnek.

4 A Magyar Dolgozók Pártja titkárságának 1949. február 16-án keltezett adatai szerint az országban a népszámlálási eredményekkel szemben 201 533 német tartózkodott,

5 a népszámláláskor tapasztalt anyanyelvi bevallási készség csaknem kilencszerese. Baranya megyében számításaink szerint nyolcszor, Somogy megyében tizennégyszer, Tolna megyében hat és félszer annyi német lakos élt 1949-ben, mint amennyi az ugyanakkor tartott népszámláláskor német anyanyelvét hajlandó volt bevallani. A fenti adatsorokból következik, hogy az 1949. évi hivatalos népszámlálás adatai az országban élő német lakosság valóságos számától messze esnek, gyakorlati felhasználásuk hamis eredményre vezet. A bevallási készség ugyanakkor utal a politikai környezetre és az asszimiláltság fokára. Ezek egyenkénti megítélésére a bevallott anyanyelvi adatok ugyancsak alkalmatlanok. 4 1949. évi népszámlálás. 11. A népesség anyanyelv szerint. 9. Demográfiai eredmények. KSH Budapest, 1950. 5 Magyar Országos Levéltár MSZP iratok. 276. fond 54/30 őrzési egység. A Titkárság 1949. február 16-án tartott ülésének jkv-e.