Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 55

zást kaptak, az áttelepítéssel kapcsolatos rendelkezéseiket minden közigazgatási hatóságnak végre kellett hajtania. A kormánybiztos, a karhatalom, az áttelepítési oszlopok, a mentesítő bizottságok eljárása a helyi, a járási és a megyei hatóságokat, a nekik megfelelő szintű nemzeti bizottságokat megbotránkoztatta. Miután semmibe vételükbe beletörődni nem tudtak, a jogsértésekkel foglalkoztak, és azokra orvoslást kerestek. A Baranyában élő németek kitelepítésére a Buda-környékiek és a bácskaiak után került sor. Az első vasúti szerelvény Magyarbolyból indult 1946. május 26-án. A megye délkeleti szögletéből terjedt át a mohácsi, a villányi, a pécsváradi és a hegyháti járás területére, ahol négy kitelepítési oszlop működött. A betakarítási munkák idejére szüneteltetett kitelepítéseket a Villányi járás területén, Vökányban szándékoztak folytatni, de csak a következő évben került erre sor. Technikai feltételeket ugyanis a kormánybiztosság nem tudta biztosítani. Emiatt a Püspöknádasdról (Mecseknádasdról) elindított szerelvényt még a nyár elején visszairányították. A kitelepítéseket 1947 tavaszán és őszén a megye csaknem minden részében folytatták. Kivételt csupán a Pécsi járás képezett, ahol a kitelepítés éppen csak elkezdődött. Az intenzitás az előző évihez hasonló, tulajdonképpen mértéktartó. Sokkal markánsabban folytatódott 1948 május-júniusában a megye egész területén. Kivételt a Villányi járás képezett, ahonnan a kitelepítést nagyrészt még 1946-ban végrehajtották. A csúcspontot most a Hegyháti járás jelentette. A kitelepítésre vonatkozó adatok Közvetlen forrásokkal a kitelepítettek számára vonatkozóan alig rendelkezünk. A Belügyminisztérium Népgondozó Osztályának iratait csak 1947-re vonatkozóan ismerjük, amikor is az Áttelepítési Kormánybiztosságnak szánt névjegyzékek egy másodpéldányát a megyei és az országos földhivataloknak is megküldték. Az 1946-os és az 1948-s évekre csak közvetett forrásaink vannak. Egyrészt a földhivatalok munkájához szükséges adatok, melyeket mint fentebb láttuk, névjegyzékek formájában megküldték számukra, másrészt a közigazgatási szerveknek szóló, illetőleg az általuk gyűjtött anyag, amelyek a sajtóban közzétettekhez hasonlóan távolról sem megbízhatóak. Az adathiányt érzékelte az Országos Földhivatal is, ezért „Községi Kérdőlapok" kiállítását rendelte el az 1949. február 1-i állapotnak megfelelően.

2 Ennek a bennünket érintő VII. „Népességstatisztikai Adatok" c. fejezete tartalmazza az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatait, az áttelepült szlovákok számát, a 12.220/1947. Korm. sz. r. alapján kitelepített németek számát, illetőleg ennek hatálybalépése előtt érvényben volt 12.330/1945. ME sz. r. alapján kitelepítettek számát. Előbbinél részletezi az I-V. jegyzékek adatait és a visszamaradottakat. Optimális esetben e kérdőlapok alapján számszakilag feldolgozható lenne az egész országra vonatko2 Baranya Megyei Levéltár (BML). A megyei földhivatal ir. Az Országos Földhivatal 182.200/1949. V. 1. sz. stencilezett utasítása.