Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 53

A mentesítő' bizottság a mentesftettekről, személyi adataik feltüntetésével kétpéldányú névjegyzéket készített, amit a mentesítés alapjául szolgáló érdemek és magatartások alapján állítottak össze. Ha a névjegyzékben szereplók száma meghaladta a fentebb említett 10%-ot, akkor a mentesítő bizottság a többletet képezőket a jegyzékből törölni volt köteles, és őket bent hagyták az áttelepülésre kötelezettek névjegyzékében. A mentesítetteket ugyanakkor törölték. A törlés okát a névjegyzéken feltüntették. A miniszteri biztos ezt követően a kitelepítésre kötelezettek névjegyzékét zárolta, így az véglegessé vált. A magyarországi német lakosság Németországba telepítéséről szóló újabb rendelet (12.200/1947. Korm. sz. r.) új összeírási eljárást kívánt, melynek szabályait a belügyminiszter határozta meg. Az új rendelet áttelepülési kötelezettséget írt elő annak, aki a) az 1941. évi népszámláláskor német nemzetiségűnek vallotta magát, b) aki a Volksbundnak tagja volt, c) aki valamely fegyveres német alakulatba önként belépett, d) aki magyarosított nevét német hangzásúra visszaváltoztatta. Az áttelepülési kötelezettség kiterjedt az arra kötelezett kiskorú gyermekére és a népszámláskor magát német anyanyelvűnek valló, együtt élő törvényes házastársra. Az 1946. április 1. előtt vele közös háztartásban együtt élő olyan felmenőkre, nagykorú gyermekre, a kiskorút kivéve olyan lemenőre, aki magát 1941-ben német anyanyelvűnek vallotta. Rájuk azonban csak akkor, ha megélhetésük szempontjából az áttelepülésre kötelezettek voltak utalva. Nem volt áttelepülésre köteles a házastárs, ha a házasságot 1946. április 1 -je előtt kötötték, a közös háztartásban élő felmenője, nagykorú gyermeke és más lemenője. A kivételezés ugyanakkor nem vonatkozott arra a házastársra, aki a fenti b-d pontok alapján maga is áttelepülési kötelezettség alá esett. Nem vonatkozott az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásokra, amenynyiben 1946. április 1 -je előtt is ez volt a foglalkozásuk, ha a Volksbundnak nem voltak tisztségviselői, fegyveres német alakulatba önként nem léptek be, magyarosított nevüket nem változtatták vissza, valamint ha az előző kivételezett csoportba tartozónak nem volt hozzátartozója. A belügyminiszter által kiküldött bizottság a családi kötelékre nagyobb mértékben méltánytalan áttelepülési kötelezettség alól, jogorvoslat kizárásával kivételt tehetett. A belügyminiszter végrehajtási rendelete (84.350/1947. BM. sz. r.) a kormányrendeletnek az áttelepülésre kötelezettek köre szabályait változatlanul átvette. Az elkészített névjegyzéknek azonban jogalakító szerepet adott. Kitelepítési kötelezettség alá csak az a személy esett, akit a belügyminiszter által kiküldött bizottság (Mentesítő Bizottság) közokirat alapján áttelepülésre kötelezett személlyé nyilvánított, és ezek névjegyzékébe fel is vette. Okiratnak számított a belügyminiszter által kiküldött háromtagú összeíró bizottság névjegyzéke, a községi bizonyítvány, az anyakönyvi kivonat és az államrendőrség értesítése. A belügyminiszter tehát csaknem korlátlan hatalommal rendelkezett. A miniszteri rendelet részletezte az adatszerzés módját és a névjegyzékek elkészítésének szabályait. Összeírási kötelezettséget írt elő. A munka összeíró lapok készítésével indult, amelyeket az elöljáróságok a belügyminiszter