Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 52

(32.920/1946. BM sz. r.). A belügyminiszteri rendelet szerint áttelepülni volt köteles 1. aki az 1941. évi népszámláláskor számlálólapján német nemzetiségűnek tüntette fel magát; 2. aki a Volksbundnak, vagy valamelyik német fegyveres alakulatnak (SS) tagja volt; 3. aki magyarosított családi nevét német hangzásúra visszaváltoztatta; 4. aki ugyan a népszámláláskor német anyanyelvűnek és magyar nemzetiségűnek vallotta magát, ha azt követően a) családi nevét visszanémetesítette, b) vagy a Volksbundnak vagy valamelyik német fegyveres alakulatnak (SS) tagja lett, c) vagy a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai céljait és érdekeit a magyar nép rovására anyagilag, vagy más módon önként támogatta. 5. Áttelépítendők voltak azok is, akik erre önként jelentkeztek és jelentkezésüket a miniszteri biztos elfogadta. Az áttelepülési kötelezettség nem vonatkozott a nem német nemzetiségű (anyanyelvű), együtt élő házastársra és kiskorú gyermekeire, valamint a közös háztartásban együtt élő felmenőkre, ha 65. életévüket 1945. december 15-ig betöltötték. Az áttelepülésre kötelezetteket településenként és lakóházanként a miniszteri rendelet alapján összeírták, és róluk közös háztartásban együtt élő családonként névjegyzéket készítettek. Névjegyzéket készítettek azokról is, akikre a kitelepítési kötelezettség nem vonatkozott, de azokról is, akik a népszámlálást követően elhaltak, elköltöztek vagy távol voltak. A kitelepítésre kötelezettek névjegyzékét az 1941. évi népszámlálás adatai alapján állították össze, három példányban. A névjegyzék kötelező adati a következők voltak: 1. családi és keresztnév, 2. nem, 3. életkor, 4. születési hely, 5. foglalkozás, 6. családi állapot, 7. anyja családi és keresztneve, 8. lakóhely. A jegyzet rovatba kellett feltüntetni a jegyzékbe kerülés okát: német nemzetiségű és anyanyelvű, Volksbund-tag, SS. Utóbbi kettőről és a német hangzásúra visszaváltoztatott nevűekről az elöljáróságok (polgármesterek) voltak kötelesek adatot szolgáltatni. Az elkészített névjegyzékeket a helyben szokásos módon közszemlére tették, majd a záradékolt példányt a miniszteri biztosnak átadták. Az áttelepítési kötelezettség alól csak az volt mentes, aki cselekvő tagja volt valamelyik demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamelyik szakszervezetnek. Mentes volt az a német anyanyelvű is, aki magyar nemzetiségűnek vallotta magát, ha hitelt érdemlően igazolta, hogy nemzethű magatartásáért üldöztetést szenvedett. A mentesség kiterjedt a házastársra, a gyerekekre és a közös háztartásban élő felmenőkre is. A mentesítés kérdésében öttagú mentesítési bizottság jogorvoslat kizárásával, szótöbbséggel döntött. Nem lehetett mentesíteni azt, aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, vagy a Volksbundnak, más fasiszta szervezetnek vagy katonai alakulatnak tagja volt. A mentesíthetők számát eleve korlátok közé szorították. Számuk nem haladhatta meg családtagjaikkal együtt a járás, a törvényhatósági város, a megye áttelepülésre kötelezettéinek a 10%-át. Az SS-tagság következményeit lényegesen módosította egy újabb belügyminiszteri rendelet. Megkülönböztette a toborzás útján önkéntesen, illetve a sorozás útján kényszerrel bevonultakat.