Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 37

Összefoglaló A dolgozat első része Széchényi Ferenc pályájának e rövid szakaszát, a Dél-Dunántúl öt vármegyéjében viselt királyi biztosságát ismerteti. Ezután a Taba által felfedezett forrásról, az OSZK Kézirattárában található Fol. Lat. 289. számú, több kutató által már használt kéziratról, a „Descriptio PhysicoPolitico-Topographica Comitatus Baranyiensis" (1785-86) négy kötetéről szól. A Baranya Megyei Levéltár állományába 1996-ban került a kötetek mikrofilm-másolata. A kézirat elsó kötete a Baranyavári és a Szentlőrinci járás, a második kötet a Pécsi járás (Pécs nélkül) és a Mohácsi járás ismertetését tartalmazza. A harmadik kötet a Siklósi, a negyedik pedig a Hegyháti járással foglalkozik, Széchényi Ferenc kérdőívének felépítése szerint; a kérdőpontok egyébként a második kötet elején is megtalálhatók. A dolgozat második része először a kéziratból kiolvasható számadatokról szól, ugyanis a kérdőpontokra adott feleletek között vannak számszerűek és szövegesek. A válaszok egy tekintélyes része - főleg a „De rusticis" kérdéscsoportra adott válaszok - a megye XVIII. sz. végi népességének számát, társadalmi összetételét, vallási hovatartozását, vagyoni helyzetét, a falvak tulajdoni, oktatási stb. állapotát kutatók számára nyújthat értékes adatokat. A kérdező szolgabírók és esküdtek munkájából következően ezen adatok, ill. számok nem egyformán használhatók minden járásban; viszonylag a legpontosabb képet a lelkek számából kaphat az olvasó. Bizonyos számok (a lélekszám és a házak száma) az első népszámlálás megfelelő adataival is összevethetők, Taba módszerét mintául véve. A számadatok kikeresése és járásonkénti egybevetése után tűnt fel, hogy sem következetesen végigvitt statisztikai adatsorokat, sem demográfiai számításokat lehetővé tevő számokat nem nyerhet a forrásból. Más kérdés érintésére viszont nyújtott lehetőséget a kézirat: a paraszti nagycsaládról alkotott képet valamivel árnyaltabbá teszik az itt közölt számítások, s viszonylag pontosan megismerhető a megye lakóinak vallási és nemzetiségi megoszlása. A dolgozatot egy táblázat zárja, amely a községek lélekszámát és házainak számát közli (e kettőt a II. József-féle első népszámlálás publikált adataival párhuzamba állítva), majd a nemzetiségi megoszlást, a vallási hovatartozást és a filiák szerinti összetartozást adja meg: a községek a megye 1785-ben érvényes járási beosztása szerint követik egymást.