Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 312

Thallóczyt, bár nem ő volt a legidősebb a társaságban, maguk között „öregnek" titulálták, s megszólítása „Buzérnagy" volt. A háború idején, 1916 novemberében - Thallóczy hivatalos útra indult, akkor már mint Szerbia polgári kormányzója - ez utolsó körútján a Szabadkára vitt albán fiatalemberek kollégiumát látogatta meg. A fiatal albánok érdeklődéssel fordultak feléje. Thallóczy azt remélte, albánok és mi magyarok megszeretjük egymást, s barátivá mélyülnek a kapcsolatok. Ferencz József 86. éves korában Bécsben, 1916. november 21-én meghalt. Az akkor már a belgrádi politikai kormánybiztosi címet és hivatalt betöltő Thallóczy a király temetésére Bécsbe utazott. A temetés lezajlása után Károlyi Árpád barátjával és kollégájával még visszament a király sírjához, mégegyszer elbúcsúzni tőle, hiszen az jónéhányszor magához hívatta, s elbeszélgetett vele, tanácsokat kért tőle. Thallóczy utolsó találkozásukra élénken emlékezett, beszéde még fülébe csengett, naplójába gondosan leírta a történteket. 1916. december l-jén lehet, hogy őmiatta késett a gyorsvonat, mely Herceghalomnál összeütközött egy másik vonattal, halálát az okozta, hogy koponyáját összezúzta a vonat fűtőcsöve. Thallóczy halála után barátai és követői hamarosan megalakítják a Thallóczy Lajos Társaságot. Minden év december 8-án, születésnapján összegyűlnek, s egy-egy tagja a társaságnak vállalja, hogy egyes tulajdonságait, értékeit kiemelve az emlékvacsorán előadást tart.

6 Később is jelentkeznek elszórtan írásaikkal a baráti kör tagjai, furcsaságait, különcségeit felemlítve, ezeket különböző irodalmi, illetve hírlapokban megjelentették, de Thallóczyt, mint történetírót, legjobb barátját Károlyi Árpádot kivéve (1939) igazán nem méltatta senki.

7 Thallóczy szerette a társaságot, barátait, kiterjedt levelezése volt, leveleit, naplóit összegyűjtötte, megőrizte. írásaiból az emberszeretet érzése sugárzott, történetírói munkáiból a népek megbecsülésének tudata csengett ki. Kállayra hivatkozott, akiről tudta, hogy a Balkán népeit hozzánk közelebb akarta hozni, összebékíteni, jőbarátságba keríteni. Thallóczy munkáiból is az emberszeretet, emberséges viszony, megbecsülés tükröződött. Thallóczy síremlékét, melyet a 20-as évek végén a „Thallóczy Társaság" 6 Thallóczy Lajos Társaság a 20-as és 30-as években megtartotta összejöveteleit, 39 előadás szövegét ki is adták. 7 1945. után nem került sor egy darabig Thallóczy említésére. 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Értekezések a történeti tudományok köréből Új sorozat 79. száma Szabó Dániel: A magyar álláspotok helye a Szerbiával szembeni hadicélok rendszerében (1915-1918) c. 180 oldalas műve az első világháború szerbiai frontjával, Thallóczy ténykedésével is foglalkozik. Thallóczy a déli front polgári kormányzójaként a déli hadsereg parancsnokság felfogását, gyakorlatát, elfogult, helytelen működését látván kihallgatást kért a királytól, aki helyet adva meglátásainak, leváltotta a főparancsnokot és helyettesét. Szabó Dániel Thallóczy naplóinak idézésével írta meg ezt a tanulmányát. Thallóczy történetírói munkásságát meg sem említette. A Magyar Tudományban (új folyam XXIV. 1.) Glatz Ferenc a magyar történetírás történetéről írt átfogó tudománytörténeti cikkében „A bécsi magyar nacionalista történetírás" címmel részletesebben ír Thallóczy tudománytörténeti, tudományszervező tevékenységéről. A Bécsbe került Thallóczynak történetírói jelentőségével foglalkozó tanulmány így még várat magára.