Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 241

Diákegység, szociális kérdés, „fokozottfajvédelem", „numerus nullus"-követelés A Gömbös elvetette mag, az egységes társadalom eszméje, az ifjúsági egyesületek ideológiai talaján is megfogant, termése pedig az ifjúság egységének követelése lett. Bethlen egyik fó' bűnének lett felróva, hogy „sikerült a magyar ifjúságot félreállítania",

38 de a „Turul eszméinek diadalát" jelenti, hogy az egész ifjúság a magyar társadalomban szervezkedik, együttesen lép fel. A pécsi Werbőczy Bajtársi Egyesület egy 1938. évi kultúrtáborán Szabó Gyula dr. a magyar ifjúság állampolgári nevelésben való részesítésének szükségességét vetette fel, ehhez - szerinte - középiskolai reformot kell hozni, melynek alapja két tényező lehet: az egyik a fegyveres nevelés, a másik pedig a „numerus nullus" bevezetése a tanárság körében (vagyis a teljes zsidótalanítás az iskolák tanári karaiban), „mert lehetetlen az, hogy az ifjúság nevelése még ma is részben pacifista és destruktív kezekben van".

39 Az egyetemek bajtársi egyesületei a 30-as évek utolsó harmadában mérsékelték az egymással szembeni rivalizálást, és több alkalommal sikerült egyazon egyetem bajtársi egyesületeinek közös szevezésű politikai rendezvényt - ún. „ifjúsági ankét"-ot szervezniük. Ilyen volt az 1937 decemberében Pécsett, a Turul mellett a Foederatio Emericana és a DEFHE (Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete) által rendezett ifjúsági ankét, mely az egyetemista, középosztályi ifjúság közeledését volt hivatott szolgálni a kisiparos-, munkás- és parasztifjúsághoz,

40 majd az Emericana rendezett ún. „országos Diétát" 1938 áprilisában szintén a Turullal és a DEFHÉ-vel együtt.

41 Utóbbi határozatai között hangsúlyozottan szerepelt a diákegység követelése, a diákegyesületek teljes együttműködésének célkitűzése, a bajtársi egyesületek ifjúsági vezérségeinek feladata legyen, hogy vegyék fel a kapcsolatot a „többi keresztény magyar főiskolai egyesület vezetőségével."

42 A Turul Szövetség bajtársi tagegyesületének ún. kultúrtáborain, valamint az egyetemek bajtársi egyesületeinek közös szervezésű konferenciáin (ankétjain, diétáin) két fő kérdés köré csoportosultak a viták, felszólalások, fogalmazódtak meg a határozatok: az egyik az ún. „szociális kérdés", a másik a „faji kérdés". A Turul „szociális követelése" 1938 elején: „hat millió magyar proletárt el kell tüntetni, igazságos ipari és földbirtok reformot kell hozni", majd a győri program szellemében az államnak „a hadiipart racionalizálni kell", a társadalomátalakító programot pedig úgy lehet megvalósítani, ha „a passivitásban levő zsidó tőke és gyárak" kisajátításra kerülnek.

43 Az 1938-as pécsi „országos diéta" első két határozatában foglalkozott a „szociális" kérdéssel, az ún. „alsóbb néposztályok" problémáinak nevezett kérdésekkel. Mivel - az 38 BML Baranya vármegye, főispánja bizalmas iratai, 11/1938. szám. 39 Uo. 40 Rozs András: A Foederati Emericana... i. m. 210., 214. p. 41 Uo. 42 „Az emericánás ifjúság országos Diétája Pécsett", 1938. április 23-24. In.: Emericana. (A Foederatio Emericana lapja, Budapest), 1938. XV. évf., 9. szám, május. 43 Szabó Gyula dr. cikke. In: BML Baranya vármegye főispánja bizalmas iratai, 11/1938. szám.