Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 229

ROZS ANDRÁS KÖZÉPOSZTÁLY-TUDAT ÉS DZSENTROID GONDOLKODÁS A Turul Szövetség szellemisége az 1920-30-as években, különös tekintettel a pécsi bajtársi egyesületekre A magyar középrétegek hivatalnok-dzsentri szárnya, mely a századfordulóra egy önálló politikai irányzatot épített ki,

1 az I. világháború és a polgári demokratikus-baloldali elvetélt forradalmak után már teljes szellemi fegyverzetté kovácsolta egy jobboldali radikális gondolkodás eszmei eszköztárát. A középosztályi radikális gondolat egyszerre hordott offenzív és deffenzív jelleget, illetve úgy volt formálisan támadó és radikális, hogy valójában egészét egy totális védekezési szándék, egy nagymérvű kisebbségi érzésbó'l származó védekezési kényszer hatotta át. A két világháború közötti korszak ideológiájának jellemzésekor már többen megfogalmazták, többnyire igen kritikus éllel,

2 hogy a „keresztény-nemzeti" valójában úgy keresztény, hogy „nem zsidó", úgy nemzeti, hogy nem „idegen", úgy keresztény nemzeti, hogy nem liberális. Mindezt az 1920-, 1930-as évek jobboldali színezetű politikai csoportosulásai, mozgalmai - pártjai, egyesületei - nem tagadták, hanem mintegy evidenciaként hangoztatták, axiómaként, kiindulópontként kezelték. Turul-ideológia az 1920-as években Az egyetemi bajtársi egyesületek egyik legjelentősebbjeként számontartott Turul Szövetség

3 vezetőinek ideológiai megnyilatkozásai is szerves részét képezték az úgynevezett „magyar nemzeti középosztály" („úri középosztály", „dzsentri középosztály", „hivatalnok honorácior dzsentri") gondolkodásmódjának, gondolatrendszerének. A Turul-eszmekör 1919 végi, illetve a 20-as évek eleji megfogalmazói

4 1 Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon, 1896-1986. Medvetánc könyvek. Atlantis program, Bp., 1989. 2 Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. 8/1—II. kötet. Főszerkesztő: Ránki György. Akadémiai Kiadó. Bp., 1984. IV. fejezet: A politikai ideológia kérdései a 20-as években (Márkus László). 569-587.; Ormos Mária: Nácizmus-fasizmus. Magvető Kiadó. Bp., 1983. 140-157, 250-261.; BerendT. Iván: Válságos évtizedek. Gondolat. Bp., 1983. 191-193. 3 A Turul Szövetség létrejöttére és szervezetére lásd: Turul évkönyv. Szerk.: Kincses Ferenc. Pécs. Kiadja a Turul Szövetség Pécsi Kerületének Árpád Bajtársi Egyesülete, 1936. 10-19.; Erdélyi Ernő: A mi utunk. Pécs, 1940.; M. Kiss Sándor- Vitányi Iván:A. magyar diákok szabadságfrontja.Kiadja az Antifasiszta Ifjúsági Emlékmű Szervező Bizottsága. Bp., 1983. II. fejezet: A Turul-ellenzék és a Magyar Ifjúság Nagybizottsága. 40-41.; Rozs András: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923—1945. Baranyai Helytörténetírás, 1989. A Baranya Megyei Levéltár Evkönyve. Szerk.: Szita László, Pécs, 1989. 171-189.; Az egyetemi jobboldali mozgalmak társadalmi gyökereire lásd még. Berend T. Iván:Válságos évtizedek, i. m. 330-332. 4 A Turul Szövetség Alapszabályzata, 1926. 1. 28., 33. p. Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban BMT 3. Pécs város Okmánytára, 915. szám. In.: Rozs András: A Turul Szövetség i. m. 176.