Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 22
gek lakóinak vallási hovatartozása mellé helyezve ezen információt -; ennek segítségével talán majd az is vizsgálható lesz, hogy mely uradalmakban milyen vallású, nemzetiségű jobbágyok, telepesek éltek; hol mennyire érvényesült a tolerancia, hol pedig a „cujus regio, ejus religio" elve. Egymás mellé helyeztük a községek lakosainak nemzetiségét és vallását tartalmazó oszlopokat: a vallási és a nemzetiségi térkép több helyen fedné egymást. A nemzetiség felöl közelítve a megyében a magyarok több mint 70%-a és a németek csaknem 100%-a katolikus; a szláv lakosság nagyobbik fele (horvátok, sokácok) és a cigányok egy része szintén a római katolikus egyházhoz tartozik. A németek között - főleg a Hegyháti járás néhány községében és kivételképpen a Baranyavári járásban is - evangélikusok szintén előfordulnak. Református a magyarok többi közössége, mint erre még utalunk, ők főleg két járásban élnek: a Baranyavári járásban és többen a Siklósi járásban; szórványban előfordulnak még több helyen. A déli szlávok másik csoportja, a szerbek (rácok), valamint a csekély számú görög a görögkeleti vallás híve; ide tartozik a cigányok egy része is. A Descriptio adatai szerint területileg a következő képet kapjuk: a katolikusok többségben vannak a megye minden járásában 86 , de különösen megye közepén, a Hegyháti és a Pécsi járásban. Számottevő evangélikusság északon, a Hegyháti járás pár falvában fordul elő. A reformátusok két tömbjét figyelhetjük meg, a Duna-Dráva szögit és az ormánságit, ez a mohácsi járásban csak néhány falut és Mohácsot érinti, a Baranyavári járásnak mintegy féltucat és a Siklósi járásnak közel negyven községét jelenti. A görögkeleti vallású lakosság legnagyobbrészt a megye keleti és déli részén, a Mohácsi és a Baranyavári járásban található. Zsidókat minden járásban találunk, de számuk a Pécsi és a Siklósi járásban elenyésző, az összes többi járásban többen vannak. 87 86 Járásokra lebontva a következő: Pécsi járás: 56 falu, ebből 50 katolikus, 1 görögkeleti, 3 katolikusreformátus, 2 katobkus-görögkeleti vallású lakossággal; Szentlőrinci járás: 59 falu, ebből 42 katolikus, 17 református; Siklósi járás: 59 falu, ebből 3 katolikus, 16 református, 33 katolikus-református, 2 katobkus-görögkeleti, 4 katolikus-református-görögkeleti, 1 református-görögkeleti; Hegyháti járás: 75 faluból 70 katolikus, 2 katolikus-evangélikus, 1 evangélikus, 1 evangéükus-görögkeleti, 1 katolikus-református-evangélikus; Baranyavári járás: 53 falu, ebből 16 katolikus, 25 katobkus-görögkeleti, 5 katolikus-református-görögkeleti, 2 katobkus-evangélikus, 2 katolikusreformátus, 1 katolikus-görögkeleti-zsidó, 1 katolikus-református-evangélikus-görögkeleti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a „vegyes" falvakban legtöbbször a katolikusok vannak többségben, kivéve a Siklósi járás ilyen községeinek legnagyobb részét, valamint a Baranyavári járás katobkus-görögkeleti lakosságú falvaiból tizet. Ebben az összeállításban nem említettük a közvetett adatokból kikövetkeztetett más vallásúakat (nagyobb részben zsidó, kisebb részben görögkeleti vallású kereskedőkről van szó, de néhány egyéb vallás is előfordul) - ezeket a mellékletben zárójelben tüntettük fel. 87 A Pécsi járásban 5, a Siklósiban 1 alkalommal említenek zsidókat. A Szentlőrinci járásban összesen 24 zsidót, a Hegyháti járásban 18 helyen 28 zsidót említenek; a Mohácsi járásban 5 községben van szó izraelita vallású kereskedőkről, ritkábban iparosokról; ezek közül kiemelkedik Szekcső, öszszesen 30 lélekkel, Hidas, ahol 13 zsidót jegyeztek fel, valamint Rácgörcsöny Í0 zsidóval; a Baranyavári járásban 10 alkalommal olvashatunk zsidókról, ezek közül Dárda mezőváros közössége a legnépesebb. Az egész megyében csak egész ritkán derül ki, hogy zsidó családról van-e szó kivétel a Mohácsi járásban Szekcső, ahol 5 családfő van (összesen 30 zsidó), valamint a Baranyavári járás öt helye: Beremend, Karancs, Németmárok.Nyárád falvak, valamint a már említett Dárda, ahol 9 családról értesülünk. Vö. Bán, 1995. 293-295. p.
