Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 221

léten is agitált a német lakosság között a tisztán német nyelvű tanítás ügyében.

39 A Volksbund agitációjának és terrorjának legszemléletesebb, egyben legszomorúbb példáját a Somogy megyei Almamellék iskolaügyéről szóló jelentések között találjuk. A VDU ott is a tisztán német nyelvű oktatást követelte, ahol a gyerekek német nyelvtudása igen gyenge volt. A három megyében 21 olyan iskoláról, településről van tudomásunk, ahol - a több évtizedes magyar nyelvű tanítás következtében - a tanulók alig vagy egyáltalán nem tudtak németül. Ilyen volt Almamellék is. A Volksbund erre is felkészült, 1940 szeptemberében az iskolához érkező kérvények megdöbbentőek. Schmidt Ádám, akinek gyermekei korábban a magyar tagozatba jártak és már nem tudtak németül, azt kérte, hogy az ötödik és második osztályos gyermekeit az I. osztályba vegyék fel.

40 A VDU arra bíztatta a szülőket, hogy a nyelvi nehézségek kikerülésére akár több osztállyal is alacsonyabb évfolyamra írassák gyermekeiket. Az események másik oldala sajnos sok esetben magyarázatot ad arra, mi indokolja a németség ilyen fokú változását. Több olyan esetet ismerünk, ahol a magyar tanügyi hatóságok késlekedve, „ej, ráérünk arra még" módon gondolkoztak, vagy a magyar nemzeti eszme túlhangsúlyozásával mérgezték az időszak elején még viszonylag békés német anyanyelvű lakosságot. Balázs Ferenc jelentéseiből kiderül, hogy kellő toleranciával, odafigyeléssel sok VDU-túlkapás megelőzhető lett voina. A Tolna megyei Kéty község óvodaügye jól szemlélteti ezt a jelenséget. A 40 óvodás korú gyermek közül 35 német, 5 magyar anyanyelvű volt, itt próbálták meg elindítani a harmincas években a nyelvi magyarosítást. Azonban egy nyomorúságos, egészségtelen, ivóvíz nélküli kis szobácskát biztosítottak csak az óvoda számára. Balázs hiába kérte a minisztériumot, a püspököt, a tankerületi főigazgatót. Ilyen körülmények között a tehetséges óvónő nem vállalta az óvodának csúfolt intézmény vezetését, ahol még a „szolgai" teendőket is neki kellett elvégeznie. Közben a VDU létrehozott egy jó körülmények között működő társulati óvodát, ahova 1941 végére az összes német gyermeket átvitték szülei. Mire 1943-ban (!) a minisztérium lépni próbált, már nem volt kinek óvodát indítani. A VDU-ővodárói imponáló tisztánlátással ír Balázs: „...a fenntartó hatóságok szűkkeblűségén múlott, hogy a Volksbund ismét hódíthatott. Azt csak helyeselni lehet, hogy a Kindergarten kiválóan megtanítja anyanyelvükön beszélni, de a nemzet számára elvesztek, mert a veszélyes nemzeti szocializmus szélsőséges gondolatait lehelik a gyerekekbe, s a magyar gyűlöletet..."

41 Az 1941-es rendelet és a Volksbund követelése, agitációja következtében majd mindenütt megvalósították a tisztán német nyelvű oktatást. Ezt viszont a legtöbb esetben csak a meglévő tárgyi és személyi feltételek - osztályter39 BML BFir. 73/1941. 40 BML BFir. 52/1941. 41 BML BFir. 123-124/1941. és 49/1943.