Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 21
valóban csak nagy vonalakban rajzolódik ki: a Baranyavári járásról általában azt tudjuk meg, hogy lakosai „legnagyobbrészt római katolikusok, vannak számosan görög nem egyesült vallásúak, hasonlóképpen reformátusok és evangélikusok 77 is, zsidók pedig csekély számban laknak itt"; a Szentlőrinci járás jellemzése szerint a népesség egyharmada „acatholicus", azaz protestáns, itt református, kétharmada pedig római katolikus. Más kérdésre adott válaszból megtudjuk, hogy Szentlőrinc, Szentdénes, Görcsöny, Bodony, Kisasszonyfa és Szabadszentkirály rendelkezik római katolikus parókiával és ezek változó számú leány egyházakkal -; református lelkészeket találunk 8 faluban. A Mohácsi járás általános leírásában az összeírok közlik a 16 római katolikus parókiát és ezek leányegyházait, az 5 református eklézsiát, valamint azt, hogy 7 községben van görög nem egyesült egyház, további 5-ben pedig ezeknek filiája, a pécsváradi egyházhoz pedig egy Pécsi járásban fekvő filia is tartozik. Hasonlóképpen a Pécsi járás általános jellemzéséből a római katolikus parókiákról (szám szerint kilencről) és azok filiáiról értesülhetünk, valamint arról, hogy némely községek más járásbeli parókiához tartoznak 78 ; írnak még az egyetlen helvét hitvallású eklézsiáról 79 és ugyancsak egy görögkeleti egyházról. 80 A Hegyháti járás általános leírása szerint a lakosok többsége magyar, „orthodox" hitű, ez itt római katolikust jelent; megtudjuk azon 11 község nevét, ahol parókia van (de filiáit nem), valamint azt, hogy néhány helyen laknak még evangélikusok is. 81 A Siklósi járás általános leírásából szintén elég színes képet kapunk: három helyen, Siklóson, Vajszlón és Bogdásán van római katolikus parókia, ezek közül Siklósnak a népesebb Drávaszentmártonon kívül 11 filiája 82 ; Vajszlónak pedig 21 (!) filiája van. 83 Görögkeletiek a járásról általában szóló rész szerint Siklóson élnek. 84 Református anyaegyház van továbbá 27 faluban, s a lelkészek szolgálnak ezek számos (összesen 24) filiájában. 85 Érdemes lenne a táblázatot kiegészíteni a falvak birtokosaival - a közsé77 Egyetlen községben, Virágoson említenek 30 evangélikus vallású parasztot. 78 Pl. Ocsárd és Regénye a Szentlorinci járásban fekvő Görcsönyhöz. 79 Magyarpeterd. 80 Nagybudmér. 81 A községek egyenkénti leírása pontosabbá teszi a képet: egyes falvak iparosai között több a külhoni, de csak a „De extraneis" kérdéscsoport válaszaiból derül ki, hogy ezeknek is egy része evangélikus: pl. Csikóstöttös 8, Mekényes 3, Ráckozár 2, Tékes 2, Vaszar 4 ideszármazott német iparosa a már ott élő evangélikus közösséghez érkezhetett. Ráckozár mezővárosban görögkeleti és evangélikus vallásúak élnek, mindkét közösségnek papja, tam'tója van; a görögkeletiekről (számuk összesen 224) a nemzetiségi kérdés kapcsán már szóltunk, az evangélikusoknál jelzik, hogy ez filiákat nem jelent, de Tófő, Gerényes, Vaszar, Tékes, Csikóstöttös, Szebény „acathoücus," protestáns, ez esetben ágostai hitvallású lakói szoktak itt összejönni. Egregy (Magyaregregy) község cigányainak egy része görögkeleti vallású. 82 Némelyikben 5-6, más faluban mintegy 50 lélekkel. 83 Összesen 366 lélekkel. 84 A községek egyenkénti leírása szerint Siklós filiája Drávaszentmárton (Alsószentmárton), ezen kívül Drávapalkonyán, Nagyfaluban és Ivánbattyánban is laknak görögkeleti vallásúak - e két utóbbi faluról tudjuk, hogy a villányi pópához tartoznak (Baranyavári járás). 85 Említettük, hogy a járás községeinek 70%-a református vagy református többségű. Az ormánsági református magyarságnak több évszázados fennmaradásáról ír Bán Péter, hangsúlyozva a járás különleges helyzetét, bár a járáshatárral nem egyezik meg az etnikai-vallási határ. Bán, 1995. 290. p. (térkép); 291. p.
