Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 210

utolsósorban a délszláv szakreferens rábeszélóképességének köszönhetően alakították ki. A szerb tanítási nyelvvel nem volt sehol sem probléma. Minden szerb iskolában a tanítás anyanyelven folyt - eltérő intenzitással ugyan. A szerb iskolák meglátogatásakor a referens ezért elsősorban azt vizsgálta, hogy a tanulók mennyire sajátították el a magyar nyelvet. Beremend: A magyar nyelvet heti 4 órában, a II. osztálytól kezdve tanulják. Magyar nyelvű feleleteikkel a referens meg volt elégedve. Bezedek: A szerb gyerekek lippőra járnak iskolába. A szerb szülők azért nem engedik gyerekeiket a helybeli magyar iskolába járni, mert ebben az esetben a lippói papnak kellene átjönnie a szerb írást, olvasást, hittant tanítani, hetente egy napon, s ekkor kocsit kellene részére biztosítani. „Hogy erre ne kényszeríthessék őket, inkább gyeremekeiket küldik a lippói szerb iskolába." Borjád: Tanterv szerint tanulnak a II. osztálytól kezdve magyarul. Az írást, a beszédet és az értelemgyakorlatokat. Idejárnak a nagybudméri és a pócsai gyerekek is. Dunaszekcső: A gyerekek mind tudnak magyarul, bár ezt a referens annak tulajdonította, hogy a községben nagy számban élnek magyarok. Illocska: 1922-ben nem volt tanítás, mivel a tanítónő elmenekült. 1925-re megváltozott a helyzet. A gyerekek a II. osztályban már tudnak szerbül olvasni, a III. osztálytól kezdve tanulnak magyarul. A magyar olvasás még lassan megy. Lánycsók: 1922-ben a szerb gyerekek a magyar iskolába jártak. Hetente egyszer Mohácsra jártak a szerb írás, olvasás tanulása végett az ottani szerb kalugyer lelkészhez, aki a mohácsi szerb iskola tanítója. Viszont minden harmadik vasárnap ő jött Lánycsókra tanítani őket a hittanra és a cirill betűkre. Lippó: 1922-ben a tanítói oklevéllel rendelkező szerb pap az anyanyelvi és a magyar nyelvi oktatást is végezte, habár gyenge eredménnyel. 1925-ben az új tanítónő igyekezett jobb eredményeket elérni. Olvasni szerbül csak a III. osztálytól tudnak a gyerekek, de a magyar betűket csak az V osztályba járók ismerték. Liptód: Néhány szülő a magyar iskolába járatja a gyerekét, mert meghalt a tanítójuk. Itt természetesen a szerb gyerekek részére is magyarul folyt az oktatás. A referens a többi szülőt is igyekezett rábeszélni, hogy a katolikus felekezeti iskolába írassák be gyermekeiket, mivel szerb tanítóra nem lesz kilátás egyhamar. Megoldásként majd a ráctöttösi pópa fogja gyermekeiknek a cirill betűvetést megtanítani. Magyarbóly: 1922-ben a szerb gyerekek az evangélikus iskolába járnak, ahol természetesen nem tanulják anyanyelvüket. 1924-ben a villányi szerb tanító járt át a hét három napján a magyar és az anyanyelvi oktatást végezni. Ezt jő eredménnyel csinálta. Majs: 1922-ben a tanítási órákat a szerb lelkész tartotta, gyenge eredménnyel, aminek hatását a referens még 1925-ben is tapasztalta.