Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 177

két évtizedében. Mi lehetett az oka a jegybank késlekedésének egy olyan területen, ahol a tőzsdecompassok, a jegybanki személyi hitellisták alapján megállapítható, hogy a kevésbé tőkeerős takarékpénztárak gyengeségük és üzletágaik inmobilitása folytán nem válhattak egycsapásra a kereskedelem hitel letéteményeseivé? Az OMB egészen 1879-ig nem nyitott fiókot a Dunántúlon. A jegybank piacépítő stratégiája világos, hiszen ahogy a forgalom is a legdinamikusabb centrumok felé gravitált, az OMB is a legfontosabbnak tekintett kereskedelmi gócpontokban, vagy más néven „bankpiacokon" igyekezett fiókhálózatát kiépíteni. Kezdetben tehát a Dunátúl bankrendszere központi bankfiókok híján - sokkal nagyobb mértékben volt a magánbanki hitelekre utalva. Ez bizonyos mértékig azt is jelentette, hogy a néhány korábban prosperáló - kereskedelmi központként funkcionáló város átmeneti piacvesztése, kevésbé versenyképes, sokszor tradicionális jegyeket mutató gazdaságának az 1890-es évekig elhúzódó szerkezetváltása következtében a szűkebb keretek közé visszahúzódó, illetve a most induló helyi vállakózások eleinte a lokális bankpiac által biztosított magánhitel csatornái által is boldogulni tudtak.

16 A 19. század második felében a gazdasági nehézségekkel küszködő néhány tradicionális szabad királyi város hanyatlása végérvényesnek mondható (Kőszeg, Esztergom, Kismarton), míg néhány jelentősebb polgárváros a gazdaság sikeres, bár meglehetősen késői szerkezetváltásának köszönhetően a századfordulóra talpra állt. (Győr dunai kereskedelmének lehanyatlását pótolta a nagyarányú külföldi tőkebehatolás.) Ez a folyamat Pécsett is érdekesen alakult. A 20. század első évtizedei már a dunántúli regionális centrumok gyosuló ütemű fejlődéséről tudósítanak, a rohamléptekkel fejlődő Szombathely a századfordulóra a „barokk kisvárosból amerikai módon fejlődött modern nagyvárossá", igazi gazdasági centrummá, de Győr és Pécs gazdaságának a magára találása, a helyi bankrendszernek - mint a helyi gazdaság indikátorának - az átalakulásán, valamint a hitelintézetek tőkeerejének gyors fejlődésén keresztül ragadható meg leginkább, hiszen a helyi bankrendszer amellett, hogy a helyi gazdaságot dinamizálta - komoly városfejlesztő tényezőket is bekapcsolt Pécs város életébe, amelyek közvetlen hatásai csak a századfordulóra váltak nyilvánvalóvá. A városok fejlődésében a pénzintézeteket részvényesként, tulajdonosként vagy akár tisztviselőként működtető bankárokra, tehát a vállalkozók egyik legvagyonosabb rétegére óriási szerep hárult, hiszen amellett, hogy a gazdaságot dinamizálták, komoly városfejlesztő energiákat is bekapcsoltak a város életébe. A következőkben az 1895 és az 1918 közötti időszakban Pécs város bankrendszerén, elsősorban a legnagyobb városi pénzintézeten, a Pécsi Takarékpénztáron belül lejátszódó változásokat elemezzük, amelyek véleményünk szerint objektív támpontokat nyújtanak a város gazdasági funkcióinak a 20. század első évtizedeiben lejátszódó átalakulásáról, amikor is a helyi bankrendszer - amellett, hogy a helyi gazdaságot dinamizálta - komoly 16 Kövér 1993 = Kövér Gy.: Az Osztrák-Magyar Bank magyarországi fiókhálózata és a dotáció. 268-273. ill. A Dunántúli bankpiacok... Uo. In: Bácskai T. (szerk.): A Magyar Nemzeti Bank története I. K. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig., Bp., 1993.