Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 172

jegyeznünk azt is, hogy a 19. századi, de méginkább a 20. századi európai és a magyarországi városfejlődés sem azonosítható pusztán az ipari szektor fejlődésével, sőt a tények azt mutatják, hogy a kimondottan ipari profilú városok általában alacsonyabb színvonalú urbanizációs fejlődést produkáljak.

4 A 20. század folyamán az infrastrukturális fejlődésnek köszönhetően a szolgáltató szektorok jelentősége megnövekedett, bár a városfejlődésben játszott szerepüket még alig vizsgálták, annak ellenére, hogy a legutóbbi fél évszázadban a városok ipari központokból egyre inkább szolgáltató központokká váltak. Az átalakulás gyökerei azonban még korábbra nyúlnak vissza. Amíg a késő középkori várost a kereskedelmi tőke koncentrációja határozta meg, a korai kapitalista várost az iparban koncentrálódó tőkével jellemezhetjük, addig a 19. század derekától „a városok többségében a pénztőke és a pénzügyi funkciók széles skálája összpontosul, a közigazgatás és a magas szintű szolgáltatások, amelyek megolajozzák a pénz áramlását; s ez a funkció határozza meg a modernkori várost a városhierarchia csúcsán".

5 A városok pénzintézeti funkcióinak kutatása azért is fontos, mivel a fejlettebb banki infrastruktúra hozzájárul a hitelrendszer által közvetített innovációs folyamatok elterjedéséhez, hátteréül szolgálva a gazdasági-társadalmi modernizációnak. A pénzintézeti tevékenység a regionális modernizáció fő tőkeforrásaként a modern kezelési technikák, vállalkozási formák elterjesztője, az infrastrukturális fejlesztés révén az urbanizációs jelleg emeltyűje, s így a pénzintézetek számára telephelyül szolgáló városok fejlődésében is meghatározó szerepet játszanak a helyi hitelintézetek. Minthogy az urbanizáció az anyagi feltételek által erősen meghatározott folyamat, s mivel a századelőre már kiteljesedő hitelintézeti hálózat révén elsősorban városaink váltak az innováció hordozóivá, s így a pénzintézetek működése a magyarországi városiasodásnak is serkentője volt. Éppen ezért a hitelrendszeren belüli tőkeáramlás térbeli dimenzióinak a vizsgálata fontos mutatója lehet az átalakuló és polgárosodó városhálózatnak is. A bankrendszernek a hazai regionális- és városfejlődésre gyakorolt hatásainak vizsgálata már a dualizmus korában is időszerű, hiszen századunk első évtizedeiben hazánk egy jól vizsgálható, európai szintű pénzügyi rendszerrel, illetve pénzintézeti infrastruktúrával rendelkezett. Elemzésünk alapkoncepciójául annak a hipotézisnek a szem előtt tartása szolgál, hogy a múlt század végi hazai urbanizáció is szoros kapcsolatban állt a modern bankrendszer fejlődésével. A másik megválaszolandó kérdés pedig az, hogy miért is válhatott a hitelrendszer a hazai városfejlődést dinamizáló ágazattá, amit a következőkben - a módszertani lehetőségek vázolásával, de a teljesség igénye nékül - a Dunántúl és Pécs bankrendszerének példáján mutatunk be. A századelő városhálózatát a városok pénzintézeti funkciói alpján (az 1909-es betétforgalmi mutatók alapján) elemeztük abból a célból, hogy 4 Gyáni 1995 - Gyáni G.: Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejlődésben. In: V. Fodor Zs. (szerk.): Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém 1995. 7-18. 5 Williams - Smith 1986 = Williams, P.-Smith W.: From Renaissance to Reconstructing the Dynamics of Contemporary Urban Development. In: Williams, R-Smith W. (szerk.): Gentrification of the City, 1986. 211.