Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 16

Hegyháti járásban a falvak kétharmadában olvashatjuk, hogy egy házban „többnyire" egy család lakik, nem tudni, a kérdező szolgabíró, alszolgabíró, esküdtek ezt a „plerumque" kifejezést egyformán értelmezték-e; elég változatos képet, különböző arányokat kapunk, ha a házak számát összevetjük a hospesek, parasztok számával.

49 A Pécsi járásban viszonylag pontos számokat olvashatunk.

50 A járásban a házak száma összesen 3138, e házakban összesen 3665 család élt, ez 1,06-os átlagot jelent. A Szentlőrinci járás falvai között kirívó példa, hogy Bükkösdön, ahol magyarok és németek is élnek, egy házban 7 család él együtt, Bicsérden 4 házban, Szentlőrincen, Tésenyben és Velényben l-l házban lakik 4 család. Taba István szerint a járás 2463 lakóházában 3159 család él, ami 1,28-as átlagnak felel meg - ez nem tekinthető nagyon soknak. A Baranyavári járásban sokkal több a nagycsalád és változatosabbak a méretei, mégpedig nemzetiségre való tekintet nélkül: németeknél, szerbeknél, horvátoknál egyaránt előfordul 2-3-4 család egy házban.

51 Némely falu leírásában differenciálnak: pl. Majson a németeknél 1, a szerbeknél 3-4 vagy több család, Kőszegen (Kiskőszeg, Batina) a magyaroknál, németeknél legfeljebb 2 család, a horvátoknál 3-4 család is él együtt; Hercegszőllősön a magyaroknál, szerbeknél 4-5 család, a horvátoknál legfeljebb 2 család él együtt egy házban; Monostoron a németeknél 1, az itt „görögök"-nek nevezett görögkeleti vallásúaknál, valószínűleg szerbeknél 3-4 család lakott együtt. A szélsőséges példák vezettek forrásunknak egy elgondolkodtató adatsorához. Feltűnő volt, hogy pl. a katolikus horvátok

52 által lakott Dályok, Lucs községekben olykor 8, ill. 10 család együttlakásáról értesülünk, Kácsfaluban pedig, amely vegyes lakosságú (görögkeleti vallású szerbeket 49 Nem valószínű, hogy a hospesek számát a családfők számával azonosíthatjuk. A házak és a parasztok aránya a Descriptioban és (zárójelben) a népszámlálásban a házak száma arányítva a családok, ill. a házas férfiak számával: pl. Csikóstöttös 95 : 140 (95 : 116 ill. 140), Maróca (Hegyhátmaróc) 49 : 62 (58 : 66 ül. 67), Mekényes 110 : 138 (116 : 137 ül. 149), Meződ 49 : 75 (49 : 57 ül. 68). Danyi-Dávid, 1960. 6-17. p. 50 A járás 55 falujából egy esetben határozottan azt írták: házanként 1 család található (Nagybudmér); csak 8 esetben írták: általában l-l család lakik egy házban, de a többi 46 községben is túlnyomórészt ez a forma fordul elő. A 2-2 család által lakott házak száma legtöbbször 10 alatt marad, kivételnek számít a német lakosságú Rácpetre (Újpetre ), ahol az összes ház 34,9 %-ában, 36 házban lakik két család, a szintén német Kiskozár (Kozármisleny) és a német többségű Németürög (beolvadt Pécs városába), ahol a házaknak valamivel több mint 30 %-a ilyen, valamint a német Kisbudmér (28,5 %), a magyar Ocsárd (25,4 %), a magyar és német lakosságú Hird (25 %), a magyar Arányos (21,8 %) és Pellérd (20 %), a magyar és német lakosságú Hosszúhetény (15,7 %), a magyar Kővágószőlős (14,6 %) és Szabolcs (13,3 %). A három család által lakott házak ritkábban fordulnak elő, de ezek is mindenféle nemzetiségnél: magyar falvakban, mint Kővágószőlős, Pellérd, Arányos, Regénye, Ocsárd, Martonfa, Vasas és Szabolcs, német falvakban, mint Árpád, Hásságy és Gyód, ,iUír"-nek nevezett déli szláv falvakban, mint Szőkéd, Lothárd és Birján, valamint Belvárdon, ahol református magyarok és katolikus horvátok élnek együtt, Nagykozáron, ahol németek és horvátok, Hosszúhetény és Újbánya esetében, ahol magyarok és németek élnek; a felsorolt községekben általában 1-2 három családdal rendelkező ház volt, ebből csak Arányos kivétel: 6 ilyen háza van. Háromnál is több család lakik négy község l-l házában, Pellérden, Ocsárdon és Kökényben négy család lakik ilyen szorosan, Kővágószőlősön öt család. 51 A Szentlőrinci és kis részben a Baranyavári járás kapcsolódó adatairól is: Taba, 1975. 133-134. p. 52 A járás általános leírásában egy félmondat: „horvátok, akiket itt sokácoknak neveznek".