Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 157

fogdosták a jobb hazafiakat... a futóbetyárok pedig packáztak velük és mellettük úgy elszaporodtak, hogy a hazában a biztonságnak csak a neve volt meg. "

24 Nemcsak a népszerűséggel volt a baj Baranyában sem, hiszen az összes intézkedés - a pandúrok létszámkorlátozásának feloldása, lőszerbeszerzés - „ellenére a közbiztonság nagyon gyenge".

25 A felsorolt negatívumok miatt sok helyen kíséreltek meg úgy fellépni, hogy valamilyen formában visszaállítsák a pandúrságot. Osváth szerint „az osztrák zsandárok Biharban 1861-ig tartózkodtak..., de már az ötvenes években oly tűrhetetlenné vált mellettük közbiztonságunk, hogy 1859ben a m. keresztesi járás polgárainak kérelmére a kormány végre is megengedte, hogy saját költségükre polgárőrség név alatt a pandúrságot visszaállíthassák. "

2e

> 1867-ben az osztrák zsandárság Magyarországon állomásozó ezredeit feloszlatták, mindössze Erdélyben - a cs. kir. 10. számú országos csendőrparancsnokság néven - és Horvát-Szlavonországban maradt meg a csendőrség. Rektor értékítélete tartozik még ide: „Az abszolutizmus idején felállított és működött Császári Zsandárságot, nem a magyar kormány állította fel, így az nem is nevezhető magyar intézménynek. A testületet a magyar nép a zsandárság német szolgálati nyelve és külföldi egyenruhája miatt mindig idegennek tekintette. "

21 Ezt kimondta, erős megfogalmazással az 7570: IX. törvénycikk is; az „elősorolt központi közegek Magyarországra nézve törvények nem lévén, nyugdíjaik a magyar korona országait nem terhelhetik ugyan, de... méltányossági tekintetből 23%-nyi részben hozzájárul". (3. §) A XIX. századi Magyarország közbiztonsága változó volt. A század második felében inkább a romló jelző uralkodott, olyannyira, hogy az új szabályozás, a szükséges reformok bevezetése megoldandó napi feladattá vált. A csendőrség létrehozásának előkészítői munkáit a belügyminisztérium részéről Schatz Lajos csendőr őrnagy végezte el. A miniszterelnök 1880. november 29-én nyújtotta be a törvényjavaslatot, amit a véderő bizottság 1881. január 17-én elfogadásra javasolt. Február 15-én a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló 1881: III. törvénycikk szentesítést és kihirdetést nyert. A törvény mindössze 12 szakaszból állt: 1. §. A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett magyar királyi csendőrség állíttatik fel. 2. §. Magyarország területe, Budapest főváros kivételével, hat csendőrkerületre osztatik, ugyanannyi csendőrparancsnoksággal... Kolozsvár, Szeged, Budapest, Kassa, Pozsony, Székesfehérvár székhellyel. A végrehajtás folyamatosan történjen és alkalmaztatásra kerüljenek a szolgálatot teljesítő közbiztonsági közegek. Felelős a bel- és honvédelmi miniszter. 24 Osváth, 1905. 3. 25 Szita, 1980. 404. 26 Osváth, 1905. 3. 27 Rektor, 1980. 64.