Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 130

lyik vándortársulathoz is kötötte a szerződése, ezt a darabot a színi direktoroknak mindig műsorra kellett tűzniük a híres komika kedvéért. Alig három hónap elteltével, 1822 februárjának közepén végleg elbúcsúzott Balogh István színésztársulata városunktól. Akinek megadatott az az elégtétel, hogy második pécsi ittartózkodása alatt sikereket is elérhetett jó nevekből álló színtársulatával.

33 Utószó A magyar színjátszás népszerűsítését is kiválóan szolgáló kultúrmisszió vitathatatlanul két legismertebb vendégszereplője Kántorné Engelhardt Anna és Déryné Széppataky Róza voltak. A pécsi vendégjátékot követően azonban szétváltak útjaik. Kántorné a székesfehérvári társulatnál maradt, ahol hamarosan a legünnepeltebb színészegyéniség lett.

34 Naplójában Déryné a következőképpen emlékezett vissza Székesfehérvárról történt elutazásáról: „Elmentem Kolosváry úrhoz, mondám: »Tekintetes úr! Én nem szeretek itt lenni!« »Nem a ménkőt? - monda nagy szemeket meresztve rám. - De hát miért nem?« »Én nem tudom okát adni, csakhogy nem találom magamat jól. Beteges vagyok itt.« »Hiszen édes lelköm, itt semmi baja, Senki se bántja. Szeretjük mindnyájan, hát miért nincs megelegedve?« »Tessek engem ébreszteni.« » Arról le kő mondanyi. Azt nem lehet. Osztán tartozik is.« Mondom: »Igaz, dehát miért nem tetszett lehúzni havonként, én azt egyszerre sohase tudom lefizetni!« »Azert nem húztuk le, hogy ne kő elmennyi.« »Jó, de tessék elereszteni a két havi szabadságomra. Miskolcra szeretnék menni.« »Majd beszélek Horváthtal, hogy lehet-é.« Sok bajba került, míg rá lehetett venni a rendezőséget, hogy elbocsássanak. De végre mégis a jó Kolosváry úr monda; »No csak csinyányi kő valamit; ne vegyük el a kedvit...« Elbocsátottak, s én eljöttem Miskolcra két havi vendégszereplésre."

35 Ezt követően Déryné több ízben is visszatért Székesfehérvárra egy-egy címszerep eljátszására, de már nem szeződött le a társulathoz. Tovább folytatva vándorútját, 1823-ban Kolozsvárra tette át székhelyét, ahol 4 évet töltött el. 1828-tól 1837-ig pedig a kassai színház társulatához szegődött.

36 1837-től egy teljes évadot játszott az akkor megnyílt Pesti Magyar Színházban. De ekkor már a negyvenes éveiben járó színésznő nem tudta helyét megtalálni a teljesen friss és tehetséges ifjú színészekből álló társulatban. Szerepet alig kapott a kitűnő és tehetséges Schodelné (Klein Róza) énekesnő árnyékában, aki akkor már nemzetközi hírnévnek is örvendett.

37 Végül belátva, hogy számára sok babér nem teremhet az új teátrumban, 1838-ban visszatért szeretett kolozsvári színházához, ahol ismét régi fényében tündökölhetett, s kedvenc közönsége is nagy szeretettel fogadta. 1846-ban aztán újból visszatért Pestre, és a Nemzeti Színház tagja 33 Hernády, 1959. 193. 34 Kárpáti, 1957. 13-14. 35 Réz, 1955. I. köt. 357. 36 Magyar Színházművészeti Lexikon. Bp., 1994. Főszerk.: Székely György. 160. 37 Magyar Színművészeti Lexikon. II. köt. Bp., 1929. Szerk.: Schöpflin Aladár. II. köt. 342.