Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 12
különbség. Hasonlóképp nagy a különbség a fél-, negyed- stb. telkek összeadásából megkapható szám és a falu telkeinek száma között, amit sokszor 1/32 telkes pontossággal közöltek. Lehetséges, hogy a korábban említett két szám különbsége adja az egésztelkes jobbágyok számát. A Hegyháti járásban mindenütt a „hospes"-ek számát adják meg, később írnak a zsellérekről és hazátlan zsellérekről; valószínű, de nem biztos - néhány község adataival végzett számításaink szerint -, hogy a hospesek a telkes jobbágyok számát jelentik, a hospesek és az inquilinusok számának összege a házak számát nagyon változó arányban közelíti meg, beleszámítva még azt is, hogy az „egy házban általában egy család lakik" nagyon lazán kezelt megfogalmazás. Előfordult továbbá, hogy nem tartották magukat pontosan a kérdéscsoportok sorrendjéhez 28 , talán a kérdések számozásához 29 sem. Ahol egy kérdés több kisebb kérdésre oszlott, újabb számok keletkezhettek. 30 Több esetben félreértették a kérdést vagy egyes szavakat, vagy sablonszerű választ írtak. 31 A községek lélekszáma Széchényi Ferenc a parasztok viszonyait tudakoló kérdéscsoport elején így teszi fel a kérdést: „hányan vannak egy-egy községben (ide a népösszeírás összesítését kell bejegyezni)...". Mint említettük, még ezt a kérdést is különbözőképpen értették, ezért is tűnt viszonylag legbiztosabb pontnak a megye járásonként, községenként felvett lélekszáma. Taba István hasonló táblázatát alapul véve jónak látszott, ha a Descriptio adatait az első magyar népszámlálás 28 így pl- a siklósi uradalomhoz tartozó falvak mintegy felénél a katonaságra vonatkozó kérdések a végére kerültek. 29 Széchényi Ferenc eredetileg nem számozott kérdéseket adott; forrásunk II. kötetének elején, a Pécsi járás előtt ezek már sorszámozva szerepelnek, és feltételezhetjük, hogy minden járás tisztségviselői így kapták meg. Vö. a 9. sz. jegyzettel. 30 Pl. ami eredetileg a községről szóló kérdéscsoport 18. pontja volt - hány család lakik egy házban -, abból 21. vagy 22. lett, vagy ugyanebben a csoportban 27. kérdés - a malmokról -, abból 35. kérdés lett; hasonlóképpen ami a parasztokról szóló kérdéscsoport 11. kérdése volt - úrbéri telkek, stb. száma - lehet így a 13-14. is. 31 Félreértés pl. a cigányokról: hol laknak? Ebben a községben. - Noha a kérdező arra lett volna kíváncsi, hogy milyen hajlékban. A kereskedőkről sokszor olvashatjuk, hogy a községben nincsenek, de zsidókról szólva mégis kapunk kereskedőről való adatokat. Iparosokról szólva olykor ugyanez a válasz, de a faluban három cigány közül kettő kovács. Az idegenekről szóló kérdéscsoportra - a sablonos válaszon kívül, Id. a 20. sz. jegyzetet — válaszul említhetik a külhoni iparosok egy részét; néhol azt a választ kapjuk: ilyenek itt nincsenek, de két oldallal előbb 2 éve a községben élő mesteremberről volt szó. Egyes helyeken az újtelepeseket említik; néhol, nyilván ezekre utalva közlik, hogy már 10 éve itt laknak, a mentességüket elvesztették. Sablonos válaszokat a járási tisztségviselők elég sokszor írtak; a már említett eseteken kívül pl. arra a kérdésre is, hogy van-e panaszuk az uradalom, annak tisztjei, a katonaság, a parókia, a tanító ellen - nem, semmi panaszuk nincs. Máskor azt fogalmazzák meg elég sematikusan, hogyan öltöznek - annál inkább értékelhető, ha pontos válaszokat, differenciált leírásokat kapunk a nemzetiségenként eltérő viseletről. A fenti nehézségekhez képest az, hogy a Siklóson dolgozó mesterek között az idegen származású, három éven belül jött iparosok és az idegenek közt említett mesterek adatai nem fedik egymást, vagy az, hogy a Siklósi és a Baranya vári járásban az iparosok között nem sorolták fel a molnárokat, részletkérdés. Arra, hogy a Baranyavári járásba nem a - feltételezett - számozott kérdőív jutott el, s egyszerűen csak a válaszok sorjáznak egymás után, ami az azonosítást megnehezíti, tulajdonképpen szót sem érdemes vesztegetni.
