Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 122

toárjában természetesen követte a kor közízlését. Itt Pécsett különösen az operák és szomorújátékok adaptálása adott számára elismerést. Közkívánatra gyakorta vitte színpadra a pécsiek operakedvencét, Bellini „Normáját", Kotzebue-tő\, a korszak divatos színpadi szerzőjétől pedig a „Titkos tapétaajtót". Ittartózkodásának négy esztendeje alatt a „Patkoló kovács" c. komikusÇantomimikus balett kapta a legnagyobb tetszést a pécsi publikumtól.

15 Érdemes még megemlíteni Lorenz Gindl (Gondlisch) direktor nevét is, aki vándorkörútja során gyakorta betért a két városba. Sőt Küblerrel szinte váltották egymást Pécs és Székesfehérvár színköreiben. Ismert, hogy Székesfehérváron 1813-ban szakadt meg a német színészet hegemóniája. Míg Pécsre öt esztendővel később jutott el a magyar teátrum első követe Székesfehérvárról Balogh István személyében. Balogh ekkor még csak 28. életévében járt, de színtársulataival többször is beutazta az ország jelentősebb városait. Az általa vezetett Magyar Játszó Társaság a vendégjátékok szervezetlensége miatt alig jutott játszási lehetőséghez városunkban. Ezért két részre szakadva, a környék falvait is bevonva próbáltak szerencsét, de pár hetes hasztalan bolyongást követőleg elhagyták a várost. Pályatársuk, Kilényi Dávid egy esztendő múltával így emlékezett meg a kudarcról a város magisztrátusának címzett levelében: „...a vállalkozás nem úgy ütött ki, mint kellett volna, de a Pállya akkor is szép volt. Mi a magyar égen a ditsősségnek egy új oszlopot kívánunk emelni, a nemes város ditsősségének, a melyre háládatos sziveink messék fel a legszebb örökösödés betűit."

16 A Balogh Istvánt ért megpróbáltatás után Kilényi Dávid, a nemzeti színművészet nyughatatlan, örökké újat kereső egyénisége két egymást követő esztendőben is játszhatott komédiásaival, az Alföldi Nemzeti Színjátszótársasággal Pécsett. Társulata aradi székhellyel járta az országot, de Kilényinek a Székesfehérváron állomásozó színészekkel és mecénásokkal is igen jó kapcsolatai voltak. Ezen fellelkesedve sikerült elérnie, hogy a három esztendővel azelőtt elszenvedett fiaskó után Balogh István újból kimozduljon Székesfehérvárról, elfogadva Baranya nemeseinek megismételt invitálását.

17 Az 1821/22-es teljes évadot elnyert színicsoportban a 2. kép. Balogh István színigazgató, kinek vezetése alatt vendégszerepelt Pécsett, a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság 15 Cserkuti, 1913. 4., BML Pvt. ir. 498/1811. 16 Márfi, 1993. 51. 17 Márfi, 1995. 429., BML Pvt. ir. 70/1821.