Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

SZEMLE - FÖLDVÁRI SÁNDOR: Hodinka Antal életműve

HODINKA ANTAL ÉLETMŰVE Túlzottnak tűnő cím, ám az alább ismertetett kötetek nem kisebb szerkesztői feladatvállalást jeleznek, mint a Hodinka - életmű komplex értékelésére, ill. a szlavista történész teljes kézirathagyatékának feltárására irányuló vállalkozást. Hodinka Antal a pozsonyi, majd a pécsi egyetem professzora, elsősorban a munkácsi görög katolikus egyházmegye és a kárpátaljai ruszin nép történetének kutatójaként hagyott hátra maradandó életművet. Foglalkozott még szerb és magyar történeti kérdésekkel is. Bár publikációinak száma jelentős, köztük monografikus feldolgozásokat is találunk, mint A munkácsi görög-katholikus püspökség története (1909), életművének tetemes részét kéziratban hagyta hátra. Az anyagot Perényi József rendezésében őrzi a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára. Több helyen* foglalkoztunk a nyíregyházi Szent Athanas Görög Katolikus Hittudományi Főiskola és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola égisze alatt 1993. június 16-17-én megrendezett Hodinka Antal Emlékkonferenciával. Ott is utaltunk arra, hogy a rendezvény szervezői és a kötetek gondozói figyelemreméltőan eredményes munkájaként a konferencia idejére jelentek meg az előadások: Hodinka Antal Emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére (Nyíregyháza, 1993. 456.), Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére (Uo., 1993. 92.), illetve Hodinka Antal válogatott kéziratai (Uo., 1993. 192.). Az első gyűjtemény a hazai résztvevők, a második a külföldi vendégek előadásait tartalmazza. Tematikailag ide kapcsolódik a már korábban napvilágot látott Ruszin-magyar igetár (Nyíregyháza, 1991, 317.), valamint az említett konferenciaanyagokkal majdnem egyidőben, ukrán-magyar közös kiadásként megjelent ruszin népdalgyűjtemény: [Hodinka Antal: Őseink énekei. Száz dalunk! (Budapest-Ungvár, 1993. 167.) A két Hodinka-mű gondozása az említett konferencia-kötetek szerkesztőinek munkája, az első nyelvészeti, a második folklorisztikai profilja miatt érdemel figyelmet. Mindkét kötet alapos kísérőtanulmányt tartalmaz Hodinka életére és tevékenységére vonatkozólag (mindkettőben Udvari István tollából), ám a ruszin lexikográfia, illetőleg a ruszin folklór áttekintése, a művelődéstörténeti háttérelemzés tovább növelhette volna a kötetek értékét. Az utóbbinál például a ruszin folklórkincs gyűjtésének az 1820-as évek végén Lutskay Mihállyal induló, majd századunkban Volodimir Hnatyuk és mások műveiben kiteljesedő vonulatát lenne érdemes vázolni; Lutskaynál a prágai FrantiSek Tichy, Hnatyuknál az eperjesi Mykola MuSynka elemzéseire utalva. A történettudomány érdeklődésére leginkább számot tartó Hodinka Antal Emlékkönyv szerkesztési elve a personalia - opera - interdisciplinaria szempon* Századok. 1993. 3-4.; Honismeret 1993. 6.