Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

Uő".: Baranya vármegye 1782 július 8-tól 1786 végéig. PBMEÉ V./3. (1912), 3. (1912), 106-115. Uő.: Baranya vármegye 1787-től 1790. február 25-ig. PBMEÉ VI./2. (1913), 71-78. Uő.: Baranya vármegye 1790-ben. PBMEÉ VI./3. (1913), 98-117. Uő.: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. PBMEÉ VI./4. (1913), 151-163. Uő: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. II. PBMEÉ VII./2. (1914), 70-80. Uő: Baranya vármegye 1794. április 25-től 1796 végéig. PBMEÉ VII./4. (1914), 119132. Badál Ede: Kastélyok Kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében. (Bp., 1987). BH = Baranyai Helytörténetírás, Pécs. BML = Baranya Megyei Levéltár, Pécs. BT = Baranyai Történetírás (korábban: BH), Pécs. Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinque-Ecclesiensis ... (QuinqueEcclesiis), Tom. II. (1876), Tom. III. (1879). Csergheö de N. Tacskánd, Géza v.: Wappenbuch des Adels von Ungarn ... (Siebmacher's Wappenbuch), Bd I-IV. (Nürnberg, 1885-1892). Felszeghy Ferenc, stb. (szerk.): A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. (Bp., é. n. [1943]). Galambos, Franz: Glaube und Kirche in der Schäbischen Türkei des 18. Jahrhunderts. (München, 1987). Galambos, Ferenc: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a 18. században. BH. 1989 (1989), 485-526. Genthon István: Magyarország műemlékei. (Bp., 1951). Hengl, Ferdinánd: Deutsche Kolonisten lm Komitat Baranya/Ungarn, 1688-1752. Teil Ini. (Schriesheim, 1985). Kalotai László (szerk.): Pécs-baranyai ismertető. (Pécs, 1934). Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák, (Bp., 2. kiad., 1974). Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I-XI. k. (Bp., 1911-1932). Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. (Pécs, 1978). Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (canonica visitatio) Baranyában 1729-ben. (Pécs, 1939). MOL = Magyar Országos Levéltár, Bp. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XII. és pótkötet (Pest, 1857-1868, repr.: Bp., 1987-1988). Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. BH. 19.78 (1979), 15-55. Ódor Imre: Nemesi társadalom és inszurrekció a török hódoltság utáni Baranyában (kézirat, 1992). PBMEÉ = A „Pécs-B aranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, Pécs. Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. I. k. (Pécs, 1982). Puchner, Carl Freiherr v.: Familien-Geschichte der Freiherren von Puchner, 1779-1918. (kézirat, 1928 k.). Rados Jenő: Magyar kastélyok, (Bp., 1931). Uő.: Magyar kastélyok. (Magyarország műemlékei. IV.), (Bp., 1939). Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. (Bp., 1964). Schematizmus = Csigi Imre-Kneip István: A pécsi egyházmegye schematizmusa, 1981. (Pécs, 1981). Sonkoly Károly: A megyefai Jeszenszky-kastély. Megyefa és földesurai. (Megjelenés alatt, BT. 1992/95). Szaszkó István: Egy zselici uradalom a kései feudalizmus korában. (A kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky család bükkösdi uradalmának története 1848 előtt.) (Szakdolgozat, ELTE, Bp., 1981). (Kézirat, BML, Kézirattár). Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék. (Bp., 1938), II. rész: Fehérváry Géza-Saas Jenő: Baranya vármegye községei.