Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

ban leszerelt és családjával Bikáira költözött, ahol maga vette kézbe az uradalom vezetését. Terveit nem valósíthatta meg, mert nemsokára elvitte egy váratlan, súlyos betegség. Még ö határozta el a kastély bővítését és átalakítását, de véghezvitele már a fiatal özvegyre maradt. Az úrilak a legszínvonalasabb formáját a 4. építési periódussal, 1898/99-ben kapta.

107 Az új, Ny-i toldalék a terasszal, valamint a főhomlokzat átalakítása kései historizáló stílusban készült. Az utóbbi magasságát attikafallal növelték. Az ekkor kialakított középrizalitot lezáró timpanon mezőjében helyezték el a család domborműves címerét. Nem fukarkodtak a pécsi Zsolnay-gyárban készült, mázatlan, épületdíszítő kerámia (pyrogránit) tagozatok alkalmazásával.

108 Ebből az anyagból valók a baluszterek,

109 az azóta eltűnt cippusok és vázák,

110 a pilaszterfők, az ablakok szemöldök timpanonjai, s ugyanitt a díszes konzolok, stb.

111 Az udvari homlokzatokon is kisebb átalakításokat végeztek. A K-i szárnyat É-felé egy magasföldszintes szakasszal bővítették. A belsőknél is változások történtek. A D-i szárnyban megmaradtak a lakószobák. Az emeleten, az udvari toldalék két gyerekszobája közötti válaszfalat lebontották és ide költöztették a földszintről az ebédlőt. Mellette, az új, Ny-i pavilon emeletén két, nagy alapterületű és belmagasságú terem szalonként funkcionált. Megvilágításukat nagy, félköríves záródású ablakok biztosítják. A D-i helyiségből ajtó nyílik a teraszra. Az É-i terem mennyezetén és az oldalfalak felső részén, a kutatás idején még láthatók voltak a századvégi, színes, nyomott papírtapéta maradványai. Adatközlőink szerint ennél a periódusnál a D-i szárny összes szobáját letapétázták. Ez pusztíthatta el a feltételezett, korábbi díszítőfestéseket, amelyeknek nyomait már csak egy helyiségben tudtuk megfigyelni. A család lakószobái ekkor az emeleten voltak, a földszinten pedig vendégszobákat, stb. alakítottak ki. A közlekedést a középfolyosók biztosították. A földszinti folyosó - az új toldaléknál megtörve - kifutott a terasz alatt nyíló ajtóig. A lépcsőház is ekkor kapta mai formáját. A családi hagyomány szerint a parkra is sokat költött az özvegy. Az átalakított kastélyt megörökítő, a századfordulón készült fényképek

112 segítségével sok, azóta elpusztult részlet rekonstruálható. Az átlagosnál nem kvalitásosabb munka tervezőjét nem ismerjük, s az építkezésre vonatkozó, közvetlen dokumentumok, tervek, költségvetések, számlák, stb. sem kerültek elő. A családi hagyomány ugyan említ egy bizonyos Guggenberget, aki a kastélyon kívül a pécsi Hadapródiskolát építette volna,

113 de más emlék nem maradt róla, még a keresztneve is homályban maradt. A Hadaprődiskolát viszont Alpár Ignác tervezte és a kivitelező is más volt.

114 A fenti név talán a nagy középítkezés egyik 107 Puchner, 336., 360. (331., 361.). 108 A gyár több, korai mintája, amelyeket eleinte terrakottából készítettek, itt már fagyálló pyrogránit változatban került felhasználásra. 109 A főhomlokzat attikafalánál, a középrizalit felett, a gyári fazonkönyv 474. sz. típusa, a Ny-i pavilon felett pedig az 581. sz. 110 A vázák a fazonkönyvben: 95. sz. 111 Úgy tűnik, hogy a konzolok több, korábbi minta variációi. 1,2 A család tulajdonában, Bikaion. 113 Lombosi Jenő. Bikal. Baranyai kastélyok és udvarházak. Dunántúli Napló, XXI./92. (1971 IV. 20.), 6. 114 BML, Tervtár 363. (Különügyek, 147.).