Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

a birtok beruházásokat igényel. Valószínű, hogy a kamarai kezelés idején nem sokat invesztáltak a jószágba, feltételezve, hogy az uralkodó ismét eladomá­nyozza. Elképzelhető, hogy az intézőház és a szalmatetős gazdasági épületek még a Petrovszky család, ill. Nittray Mária idejéből maradtak. A kastélyt az 1840-es évek végén építtette br. Puchner Antral. 100 A családi hagyomány szerint ehhez felhasználták az itt állott, földszintes istállót is. A falkutatás során a K-i szárny D-i részén megtaláltuk ezt, a kastélyba beépített, régi gazdasági épületet. Vastag falai kézzel vetett nagyméretű téglákból készültek. Udvari homlokzalán széles és magas, a szekerek számára kialakított nyílások voltak, amelyeket a kastély létesítésekor megszüntettek. Nem kizárható, hogy ezt a gazdasági épü­letet még 1790 k. emellek, abból a téglából, amelyet Petrovszky II. József özvegye az új bikali templom számára összegyűjtött anyagból elsinkőfált. Peri­odizációnkban ez kapta az 1. számot. A 2. periódus a br. Puchner Antal-féle kastélyépítés. Erre vonatkozóan csak egyetlen, korabeli forrást ismerünk a családi archívumból. A fiú, Hannibál 1849 szeptemberében Bikáira látogatott, s tapasztalatairól levélben számolt be atyjának. A kastély áll, s csak az emeleti részen vannak hátra kisebb, belső munkák. Ekkor a fiatal tiszt már az új házban tudott éjszakázni. Itt említjük meg, hogy az udvarhű tábornok erdélyi működése miatt, a megyegyűlés - felső utasításra - 1848 november 2-án, hazaárulás címén, bikali birtokát zár alá helyezte. 100a Az épület XIX. sz. közepi formáját a családi iratok és a falkutatás alapján tudjuk rekonstruálni. Az egyemeletes, D-i szárny utcai traktusában voltak a földesúri család lakószobái, A közlekedést mindkét szinten az udvari oldal fo­lyosók biztosították. A lépcsőház a jelenlegi helyén, a két szárny találkozásánál volt, de némileg eltérő kialakítással. Valamennyi helyiség síkmennyezetes. A földszint néhány szobájában még megmaradtak ebből az időből a födémet alátámasztó gerendapárok. A földszinti folyosó és a szobák magas holkerét téglák megvésésével alakították ki. Ezt a takarékos építkezésnél a drágább boltozás halvány imitációjaként is értékelhetjük. A földszintes, K-i szárny a kiszolgáló funkciókat fogadta be. Az istálló a mai, udvari keresztszárny volt. Ez ekkor nem lehetett összekötve a főépülettel, mivel ebben a periódusban a K-i szárny a jelenleginél még jóval rövidebb. A kastély külső megjelenése is igen egyszerű volt. A családi iratok nem hiába emlegetik csak „Wohnhaus"-ként. A visszafogott homlokzatarchitektúra a K-i homlokzat D-i része, ill. az udvari homlokzat - egy periódussal fiatalabb, de valószínűleg ezt imitáló - középső szakasza segítségével rekontstruálható. Az egyszerű, bejárati ajtók a D-i szárny háromszögű oromfallal záródó, Ny-i végén, a folyosónál, ill. az udvar DK-i sarkánál nyíltak. Az eredeti, sokosztásos ablakokból már csak kettő maradt meg, a belsőben. A kastélynak ezt az állapotát rögzíti a 2. katonai felmérés 1856-1860 k. készült szelvénye. Az egyetlen örökös, br. Puchner Hannibál (1820-1890), apja nyomdokaiba lépve, korán belépett a hadseregbe. 101 Ő is elérte a tábornoki rangot, de nem 100 Puchner, 88., 255-256. íooa Várady, 690. Nem szerepel Fábiánné Kiss Erzsébet: A honárulók vagyonának lefoglalása és ke­zelése. (Századok, 128/1. [1994], 46-90.) c. tanulmányában. 101 Életéről: Wurzbach, Th. XXIV., 53-54.; Puchner, 185-268.

Next

/
Oldalképek
Tartalom