Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

kapott. így például téglavetőt csak ott létesítettek, ahol a pusztán vagy annak közelében vasútállomás volt: Sumony, Fenyős-puszta, Körcsönye (=Bogdása), Szentdomján (^Megyefa).

61 A birtokon folyó gazdálkodást befolyásolta a Dráva és a kisebb-nagyobb patakok szabályozása is. Sok huzavona után a Dráváról 1886-ban az illetékes minisztérium készített szabályozási tervet, melyet az Eszéki Folyammérnöki Hivatal dolgozott át. A folyót a Zákány és a torkolat közti szakaszon átvágásokkal és töltések építésével szabályozták.

62 A káptalani birtok három Dráva menti gazdasága - Darócihalma, Kelemenliget, Keresztúr - térségében voltak átvágások, holtágak. Mint említettük, Keresztúrnál a káptalani birtok egy része a Dráván túlra helyeződött át, Kelemenligethez, Darőcihalma szomszédságába monoszlői határrészek kerültek.

63 Rövid áttekintésünkben egy sajátos, zömmel hegyvidéken kialakult nagybirtok helyzetét vizsgáltuk meg elsődlegesen a földterület változásai, a birtokviszonyok és a földhasználat alakulása szempontjából. Forrásainkból egyértelműen kiderült, hogy mind a jobbágyok, mind az uradalom élete nagyban függött a természeti tényezőktől, helyi viszonyoktól, és a boldogulást e vidéken elsősorban az alkalmazkodás készsége határozta meg. 61 Tomanic J.: A Magyar Szent Korona országainak vasútai 1845-1904. Budapest, 1905. 62 A magyar vízszabályozás története. (Szerk.: Ihrig D.). Budapest. Országos Vízügyi Hivatal, 1973. 273-274. p. 63 PKL GT 159.; SzT 58:61.