Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)
TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)
A káptalani birtok legértékesebb része a 19. század második felében is Bicsérd környéke volt. Bicsérden és Zokon - nünt Gnaedinger 1830. évi összesítőjében láttuk - már ekkor összesen 1300 m. hold majorság volt, amit - itt sem nagy terjedelmű - 183 hold maradványföld egészített ki. Az elkülönítés után a birtok 1700 holdasra növekedett, a legelők vonatkozó részével. 1877-ben a megnövekedett birtokot kettéválasztották. A zőki és bicsérdi határok déli részén lett a bicsérdi, az északi részen pedig a Fenyői-pusztai gazdaság. A több mint 100 holdas bicsérdi földeken a gabona mellett takarmányt, kölest, répát termeltek, volt bolgárkert is. A réteket csatornák szelték át, hogy az állattartás számára elegendő takarmány legyen. 50 Fenyős-puszta fejlődését a rajta keresztülhaladó, Pécsről nyugat felé vezető országútnak köszönhette, melynek közelében épült a major téglavetővel, istállóval, cselédházakkal. 51 Szintén közös gazdaság alakult ki 1872-ben a sumonyi és bánfai uradalmi birtokból. 52 Területe összesen 2843 m. hold volt, melynek 39%-át foglalták el a szántók. Itt a gabonán kívül kukoricát, repcét, gomborkát, répát, lóherét és takarmányt termeltek, majd a század végén a majorban téglavető is épült. 53 A káptalani birtok topográfiai helyzetét tekintve az úrbérrendezés után a legtöbb változás a Dráva mentén következett be, amit a még tárgyalandó vízszabályozás, a természet átalakítása is előmozdított. Hirics három és félezer holdas határából a tagosítás után 1400 m. holdat foglalt el az uradalmi birtok, melyhez jelentős mennyiségű haszonvehetetlen terület (Dráva-meder) is tartozott. A telkes gazdák 725 hold szántóval és réttel rendelkeztek, amit a rendezés után 286 hold legelő és 245 hold erdő egészített ki. 54 Kisszentmúrtonban 853 m. holdas uradalmi birtokot különítettek el, melynek több mint felét tették ki a szántók. A két birtokrészből, kiegészítve a vízszabályozás után egyes Dráva menti, közigazgatásilag Monoszlóhoz tartozó területekkel, létrehoztak egy 2921 m. holdas gazdaságot, melyet Kelemenligetnek neveztek. A korábbi hagyományoknak megfelelően itt elsősorban sertés- és marhatenyésztés folyt, azonban az állatokat zömmel istállókban tartották, mert a birtokból csak 15%-ot foglaltak el a legelők. 55 Luzsok, Vejti és részben Piskó uradalmi területeiből jött létre az 1017 m. holdas Darócihalmai gazdaság. Luzsokon 290 holdas uradalom volt, melynek felét erdők tették ki, Vejtiben 416 holdas, mely szintén erdőkből és az elkülönítés során átcsatolt legelőkből szerveződött. Piskón 1830-ban az uradalomnak hasonlóképpen csak erdeje és pusztai legelője volt, melyet a közös területek vonatkozó részei gyarapították. Fentiekből következik, hogy 1871-ben e gazdaságban az erdőirtásokat követően a félrideg állattartás volt még túlsúlyban, amit a Dráva menti ártéri viszonyok is indokoltak. 56 1886-ban már szép majort létesítettek, ahol a tisztilak és cselédházak mellett gondoskodtak a tanító lakásáról is. 50 PKL GT 164/9.; SzT 58:64. 69. 51 PKL GT 18/a.; SzT 58:63. 52 PKL Gazdasági lt. Fasc. 439. 53 PKL SzT 58:59. 54 PKL Gazdasági lt. Fasc. 439:7. 55 PKL GT 159. 56 PKL GT 18/b. (VII. sz. melléklet).
