Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

a református vallást követték (pl. Kemse, Hirics, Piskó, Vejti, Bogdása), só't a Rákóczi-szabadságharc után németek is beköltöztek - többek között - Németszék, Németürög, Nádasd, Lánycsók, Marok helységekbe.

5 A püspökséghez és káptalanhoz tartozó falvak birtokjoga a 18. század elején sajátos módon rendeződött. Mivel megfelelő dokumentumok híján nem tudták igazolni, hogy övék volt bizonyos terület, ezért Lipót császár 1703-ban új adományként adta oda a falvakat püspöki és káptalani közös javadalom formájában. Parancsa az volt, hogy a javakat igazságosan osszák el egymás között, biztosítsanak jövedelmet a székesegyháznak és a felállítandó papneveldének. A püspök a birtokot 1714-ben és 1717-ben osztotta szét püspöki és káptalani javadalomra. A püspökihez Mohács mezővároson kívül 33 település tartozott, melyekben 628 jobbágy és ezek 446 nagykorú 11a élt. Szántójuk 1023 3/9 köböl bevetett és 794 1/2 köböl parlagon hagyott terület, rétjük 1226 kaszás, szőlőjük 962 1/2 kapás volt. A káptalan összesen 27 falut kapott 350 jobbággyal, 228 nagykorú fiúval. Ezek 755 1/4 köböl bevetett és 868 3/4 köböl parlagon hagyott szántót, 665 1/2 kaszás rétet, 535 1/2 kapás szőlőt birtokoltak.

6 Mivel a káptalan nem volt a döntéssel megelégedve, ezért 1723-ban újabb osztozkodás kezdődött. A püspöki és káptalani birtokok határai végül az 1750-es évek közepére körvonalazódtak.

7 A káptalani terület három nagy egységet foglalt magában: a szűkebben vett testületi birtokot, a papnevelő intézet és a székesegyház területeit. A legtöbb faluval - 22-vel és néhány pusztával - maga a testület rendelkezett. Ezeket a könnyebb irányítás érdekében, földrajzi elhelyezkedésük szerint négy kerületre osztották. A hegyhátiban volt Abaliget, Hetvehely, Rákos, a bicsérdiben Bicsérd, Sumony, Bánfa, Zők, a hegyaljaiban Magyar- és Németürög, Patacs, Cserkút, Kővágószőlős, Töttös, Bakonya, végül a drávaiban Bogdása, Luzsok, Kemse, Piskó, Vejti, Hirics, Ki s s zentmárton, és a Somogy megyébe eső Drávakeresztúr.

8 A nem nagy számú puszta között Szentdomjánt, Körcsönyét, Zenit érdemes megemlíteni. A székesegyházi falvak (összesen 11) egy része közvetlenül Pécs mellett feküdt (Malom, Szabolcs, Mánfa, Budafa, Somogy, Pogány, Magyarsóros), a siklósi országúi mellett, egymással szinte összeépülve Szalánta és Németi, a Hegyháton pedig Pölöske és Magyarszék. Ide tartozott a Szalánta közelében levő Eszterág puszta is, sőt ide szokták sorolni a püspöki helynök, az őr- és éneklő kanonok, valamint a kisprépost birtokait, melyek Garé, Velény, Varjas és a Tolna megyei Nagymányok helységekben voltak.

9 A szemináriumi birtokon 19 helység (18 falu és Szentpál puszta) feküdt, melyeket alsó és felső kerületekbe osztottak be. Az alsó kerületben Pécstől délre volt Szilvás, Szőke, Keszü, Kökény, Bosta és Kisdér, míg a többi falvak a Hegyháton települtek (Orfű, Barátúr, Hertelend, Egerszeg, Tekerés, Bános, Kovácsszénája stb.)

10 1787-ben, a II. József kezdeményezésére végrehajlott 5 PKL Gazdasági lt. Fasc. 450. No. 16. 6 PKL Magán lt. Fase. XXXIII. No. 22. 7 PKL Magán lt. Fase. IV. No. 1,2,3; Fase. XXXIII. No. 23. 8 PKL Gazdasági lt. Fasc. 18/b. 9 PKL Székesegyház Fasc. 12. No. 29. 10 PKL GT 130.