Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A bellyei uradalom Mária Terézia korában

porta annyi földet kapott, amennyit állataival és családi munkaerejével meg tudott művelni, illetve amennyire szüksége lehetett a családtagok eltartásához. Annak ellenére, hogy a vizsgált uradalomban a földközösség szinte minden faluban sajátos vonásokkal is rendelkezett, a földosztás és a földhasznosítás módja szerint négy nagyobb csoportba lehet sorolni a helységeket. 1. A szántőt két nyomásra bontva művelték, ahol telkeket nem alakítottak ki, de a „tehetősebb gazdák" falvanként eltérően 10-30 hold, a „közepesek" 8-18 hold, a „kisebbek" 4-8 hold földet szereztek meg az évi újraosztáskor.

9 így 8 bellyei falu gazdálkodott. 2. A földet 3 vetésforgóra osztották, és továbbá úgy birtokolták a gazdák, ahogy azt az első típusban leírtam. így szintén 8 falu művelte határát. A fenti két csoport között csupán a művelés technikáját illetve van különbség. Az, hogy a két módszer közül a falvak melyiket alkalmazták, csak részben függött a föld minőségétől és nagyságától. Ugyanis a kétnyomásos és a háromnyomásos rendszer egyaránt megtalálható eltérő földrajzi adottságú területeken, valamint ott is, ahol sok, de ott is, ahol kevés a szántó. Mégis a kétnyomást nagyobb százalékban alkalmazták az ártéri magyar, szerb és horvát falvak, ezeken a helyeken csak az igen tágas területeket bontották háromnyomásra. A háromnyomásos rendszer az ártértől messzebb fekvő falvakat, és a német településeket jellemezte. A földbirtoklás módját illetően a németek némileg különböztek az eddigiektől. 3. a) Többségük a művelésre kiválasztott részt a jobbágyházak száma szerint egyenlően osztotta ki. Az így egy családra jutó földmennyiség falvanként eltérő volt, 5-24 hold között mozgott. Úgy tűnik, ez nem volt egyenlő a telekszervezettel, mert például a székelyszabariak megemlítik, hogy a földet évente újraosztották.

10 b) Székelyszabar minden helységtől eltérően négynyomásra bontotta földjét, mivel sok és bőven termő volt. 4. A szerb-német vegyeslakosú falvakban, például Lipón, Pélmonostoron a munkaképesek száma szerint egyenlően osztották ki a földet; Baranyabánon a szántót kettédarabolták, hogy a szerbek, és németek egymástól függetlenül alakíthassák ki birtokaikat, bizonyára e két nemzetiség már eredetileg sem keveredett egymással, amit legjobban talán az bizonyít, hogy külön kocsmája volt mind a német, mind a szerb lakosságnak.

11 A művelt föld nagysága itt szintén a munkaképes egyének számától íüggött. A réthasználat kétféleképpen alakult. 1. A helységek egyik csoportja a szántókhoz hasonlóan egyforma vagy eltérő darabokra felosztva kaszálta a rétet. 2. Azok a magyar helységek, amelyek a Duna közelében helyezkedtek el, a rétjüket felosztatlanul használták. Ha az árvíz nem akadályozta, mindenki kedve szerint vághatta itt a szénát. Az ártéren, amint láttuk, a széna kaszálását 9 Lásd a mellékletet e tanulmány végén. 10 Rúzsás, 1964. 58. megállapítását, miszerint a németeket szilárd telekszervezettel telepítették az uradalmak Baranya megyében, a bellyei uradalom úrbéri anyaga nem igazolja. 11 BML Úrbéri iratok. Bellyei uradalom. Baranyabán válasza a kilenc kérdőpontra. 1766.