Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A bellyei uradalom Mária Terézia korában

KISS MÁRIA MAGDOLNA A BELLYEI URADALOM MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN Baranya megyében a Duna-Dráva szögén elterülő bellyei uradalom egyike volt azoknak a birtokoknak, amelyek a török kor után az addigi hódoltsági területen, adományozás során, a 18. század elején alakultak ki. A térség első tulajdonosa Savoyai Jenő hadi érdemeiért, „nemkülönben azon 25 000 Rajnai forintért, mellyel neki a kamara tartozik" kapta a későbbi uradalom magját képező 27 falut. A birtok azonban hamar gazdát cserélt, Savoyai 1736-os halála után visszaszállt a kamarára, majd 1780-tól a Habsburgok kezébe került és 1948-ig, mint hitbizomány a tulajdonukban maradt.

1 Az uradalom és a területén élő falusi lakosság életére vonatkozóan igen sokat megtudunk az 1767 és 1774 között végrehajtott úrbérrendezés igen alapos és körültekintő előmunkálataiból, amelynek során jelentős írásos dokumentumok maradtak meg számunkra. A felmérések között található „a kilenc kérdőpontra adott válaszok" nevet viselő kézzel írt latin nyelvű összeírás, amely a kérdéses területről Bana Mátyás Baranya megye egykori szolgabírája, Farkas Lőrinc Baranya jegyzője aláírásával 1766. szeptember 11-én készült Bellye várában. Az úrbéri rendezést végző tisztviselők munkájára nem panaszkodhatunk, minden települést becsületesen meglátogattak, és kihallgatták a helyi szolgabírót, az esküdteket, a vegyeslakosú falvakban az egyes etnikumok képviselőit. A központilag szerkesztett kilenc kérdés a jobbágyok gazdasági-társadalmi helyzetére, az uradalommal való kapcsolatára vonatkozott, amelyre a falusi képviselők eskü alatt feleltek.

2 A kérdéses évben, 1766-ban a bellyei uradalom már 28 faluból állt, melyek benépesedése még ekkor is folyamatban volt. A török korban és a felszabadító harcok idején elpusztult vagy elmenekült magyar lakosság helyére főleg telepítéssel többnyire idegen etnikumokat költöztettek, ami megindította e régió soknemzetiségűvé válását. 1715-ig a szerbek áramlottak nagy számban megyénkbe, 1716-tól inkább horvátok érkeztek a Dráván túlról, és főleg a folyók közelébe költöztek, minthogy meglehetősen sok állatot tartottak, igen fontosak voltak számukra a jó ártéri legelők. Az emberhiánnyal küzdő uradalmak 1-2 évi kedvezménnyel próbálták őket magukhoz kötni, amit mindkét nemzetiség a 18. század elején igyekezett alaposan kihasználni. A szerződésben kikötött mentességi idő eltelte után továbbvándoroltak, hogy máshol új telepesként újra kivált1 BML Protocollum Venerabilis Capituli Cathedrali Ecclesiae Quinque Ecclesiensis, Tom. I. Pag. 299. A birtok adományozásáról és kialakulásáról lásd bővebben: Kiss, 1988. 18-22., és újabban Rajczi, 1994. 70-83. 2 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban BML) Úrbéri iratok. Bellyei uradalom. A kilenc kérdőpont (ezek Keskend 1790-es összeírásánál találhatók) és BML Úrbéri iratok. Bellyei uradalom, a kilenc kérdőpontra adott válaszok.