Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

NAPTÁR - Az ismeretlen Strázsay (Újváry András)

javítása érdekében. Szervezeti változásokat rendel el. A tisztiszék ülésének rendjét megváltoztatja, az ülések jegyzőkönyvei 1848. május haváig hiánytalanul megmaradtak. Ezek értéke szinte felbecsülhetetlen, hiszen mindenről tudósítanak a gazdasági, közigazgatási és ezzel összefüggő kérdésekben, szinte naplószerűen, teljes hitelességgel. 1834. január 5-től a tisztiszék jegyzőkönyveinek nyelvezete a magyar. 1833-ban elrendeli az uradalom teljes leltározását június 8-30-i fordulónappal. A régi tisztviselői gárda nehezen akar átállni az új rendet nem viselik el. Strázsay felállítja az uradalmi Fő-Hivatalt (Haupt-Amt) mintegy adminisztrációs szűrőállomást. Mindent átvizsgáltat, egyesek számadásait visszamenőleg 1820-as évekig is. 1837. január 1-től lép életbe a községi bírók választásának új rendje az uradalomban, Strázsay külön utasítása szerint titkosan választandók a községi bírók. Erről szőlő utasítása 1836. október 7-én kelt, és igen figyelemre méltók az abban foglaltak még manapság is. Az uradalom igazgatása során rengeteg gond és probléma adódik 1832-1848 közötti időkben. Strázsay a korrupt tisztviselőket üldözte, ostorozta, de úgynevezett „fejvételi" megoldást csak ritkán alkalmazott. Nyilvános megrovások, áthelyezések, büntetések, kártérítések kiszabásával igyekezett jobb belátásra bírni a vétkezőket. Külön fejezetben lehetne beszámolni Amtmann János számtartó (Amtmann Prosper fuvolaművész édesapja) és Strázsay igazgató viszonyáról. A rendteremtés a számtartót sem kerülte el. A számtartői 1840. szeptember 5-ével 160 ft készpénzzel és a szokásos természetbeni járandósággal nyugdíjaztatta a földesúr, nyilván Strázsay javaslatára. 1848. április 30-án a tisztiszék ülésén Strázsay elnökölt, miután a gazdálkodás átalakítására a szükséges intézkedéseket megtette. Az uradalmi személyzetnek az egész évi terményjárandóságát kimérette. 1848. május 9-én a grófi földesúrtól hg. Batthyány Fülöp veszi át az uradalmat. Gróf Batthyány János Strázsayról egy hozzá intézett levélben intézkedett (lényege, rövidítve): „nagyon sajnálom, hogy az Ön hosszú szolgálatát nem tudom magasabban honorálni, mivel birtoka nincsen de gyermekei sincsenek így talán kevesebbel is beéri. Ezennel évi 1000 ft (CW) pengő forintban nyugdijat biztosítok... Isten adjon Önnek hosszú életei, ezt szívből kívánom. Legőszintébb barátja Iván Batthyányi." 1848. június 22. Strázsay elkészíti végrendeletét, s azt a káptalannál letétbe helyezi. Az új tulajdonos a Strázsay-féle tisztikart szisztematikusan s kíméletlenül „likvidálta". A nyugdíjasok járandóságait sorra csökkentette, egyesekét megszüntette. Ez alól van egy kivétel. 1852. január 1. Amtmann János nyugdíjazott szám tartó évi természetbeni járandóságai (36 pm. búza, 24 akó bor, 12 öl fa) a jövőben készpénzben lesznek megváltva. Összesen 240 ft évi összegben. 1852. március 5-én 68 éves korában elhunyt Strázsay N. János. Vagyonát, 56.531 ft értékben neje, született Homier Teréz örökölte, mint egyedüli örököse. Strázsayné 1865. április 30-án hunyt el. Az ő örökösei 1/2 részben a Keresse és Mesterházy család. E családok sírboltjai a mai pécsi köztemetőben még láthatók.