Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KEREKES IMRE: Az Actio Catholica Baranyában

ségeiről. Egyházközségenkent irányadó (elit) csoportokat kell alakítani, amelyek a rendszeres munkatársakat (zelátorok) képezik ki.

15 Az 1940/4l-es évre a jelszó változatlan maradt.

16 A következő év fontos egyházi évfordulókat hozott: Boldog Margit centenáriuma, a Szentatya uralkodásának 25 éves jubileuma. A munkaévet a káromkodás elleni küzdelemnek szentelték. A katolikus világnézet terjesztésére tanfolyamokat indítottak.

17 „Családmentés - nemzetmentés" volt az 1942/43-as év jelszava. Elérkezettnek látszott az idő, hogy a keresztény és nemzeti lét igazi alapját, a családot, az élet valamennyi területén megerősítsék. Ez úgy valósítható meg, ha a keresztény családokban visszaállítják a házasság szentséges erejét és méltóságát. Az AC mozgalmat kezdeményez a keresztény családokért, vallásos életük elmélyítéséért és jobb anyagi helyzetbe kerülésükért.

18 Az 1943/44-es év jelmondata: „Családért - Hazáért-Egyházért", a következőé: „Krisztussal maradunk - Krisztussal haladunk". Az ország hadszíntérré válása miatt az AC tevékenységében a valláserkölcsi és kulturális jelleg dominált. A háborút követően mindössze két jelentősebb programra mozgósította híveit az AC Pécsett. 1945. október 14-én több mint háromezren gyűltek össze az „Ifjúsági Nap"-on,

19 majd 1946. június 30-án tartották a „Katolikus Női Nap"-ot.

20 Az egyházmegyei Actio Catholica központi szervezete Vezető szerve az Egyházmegyi Tanács, elnöke a mindenkori megyéspüspök (Virág Ferenc). Munkáját két alelnök segítette, az egyik egyházi (Igaz Béla, prelátus-kanonok), a másik világi (Imrefi Imre, kir. táblai tanácselnök). Az adminisztratív teendők Györkös Józsefre (leánygimnáziumi igazgató) és az egyházmegyei AC titkárra, Merényi (Mihalecz.) Ferencre (hittanár) hárultak. A tanács egyes tagjait kinevezték, mások hivatalból vettek részt munkájában. Ez utóbbiak a Pécsi Székeskáptalan, az esperesi kerületek, a katolikus intézmények és egyesülelek kiküldöttei, valamint az egyházmegyei főtanfelügyelő és a kerületi esperesek. A központ által megalakított öt szakosztály (és azok vezetői): hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi (Bozóky Géza); kulturális (Kiss Albin, ciszt. gimn. főigazgató); szociális és karitatív (Kelemen Andor, belvárosi plébános); sajtó (Vasváry Ferenc, egyetemi tanár); szervezési (Szinkovich Károly, ny. vármegyei főjegyző). Az egyházmegyei AC vezetősége a Tanács ülésein számoltatta be az egyes szakosztályok vezetőit az elvégzett munkáról. Ezeken rendszeresen megjelent a központ küldötte, többnyire Mihálovics Zsigmond, az AC országos igazgatója. Az Egyházmegyei Tanács megbízatása eredetileg az 1935. évi püspökkari kon15 PK, 39.XP53-54 16 PKT, 39.9:3 17 PKT, 41.10:3 18 PKT, 42.7-8:3 19 Független Nép, 45.10.21:4 20 Független Nép, 46.6.23:5