Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

filozófusokkal együtt előnytelen helyzetbe került. A beszélgetés egy részénél jelen volt /. V. Sztálin is, aki egy ideig szótlanul hallgatta a párbeszédet és nemsokára távozott. Molotov megígérte, hogy egyenlő feltételeket fog biztosítani a vitázó filozófusok mindkét táborának. Úgy látszik - ígéretét nem teljesítette.

37 Simon Károly dombóvári művelődéstörténész baráti közléséből tudom, hogy a két háború között a Szovjetunióban tartózkodó Lukács György nem állt ki Varjas mellett, mert nem szívelte őt a szabadkőművesség „szeretet-vallását" idéző habitusa miatt. Lukácsot idegesítették a varjasi filozófia hegelista-freudista vonásai, azért nem is tekintette őt filozófus ellenfélnek, hanem ellenségnek. Amikor tehette, ártott neki. Varjas ellenfelei szívesen idézték Lukács Györgynek az interpretációról adott megfogalmazását jelezve, hogy: no Iám, pártbeli honfitársa is más nézetet vall. Végül is Varjas Sándor, mint annyi magyar emigráns (köztük Varjas Elemér, a kitűnő közgazdász) a sztálini terror áldozata lett 1939-ben.

38 Földijénél líraibb és kiegyensúlyozottabb pályát fűtöttbe a dombóvári vasúti mérnök fia: Klopstock Róbert, a kiváló tüdőgyógyász, Franz Kafka és Babits Mihály kezelőorvosa. A Magas-Tátrában Madárháza klinikájában gyógyulást kereső Franz Kafka így emlékezik az ismerkedésre: „Tegnap este kedves látogatóm volt, egy 21 éves orvostanhallgató, zsidó, igen törekvő, okos és rendkívül olvasott. Külsejére nézve Werfelhez hasonlít. Jézus és Dosztojevszkij a csillagai. A középkorban megszállottnak tartották volna..." Kafka életrajzírója, Max Brod szerint sírig tartó barátság alakult ki a 21 éves medikus és a 38 éves író között. Mi vonzotta őket egymáshoz? Ismét Max Brodhoz fordulunk: „Kafka Ady Endrét, a magyar lírikust, Klopstock közvetítésével ismerte meg, aki egyet-mást lefordított számára." Karinthy Frigyes humoreszkjeiből is összeállított egy általa németre fordított válogatást.

39 László Zsigmond írja egyik esszéjében: „Az ifjú medikus széleskörű és elmélyült irodalmi tájékozottsága és érzékenysége is egyik építője a gyorsan kialakuló lelki közösségnek... Kalka hamarosan saját költészetének éles hallású befogadóját, a kafkai világ bejárására alkalmas utazót ismerhetett meg az ifjú medikusban."

40 Rudolf Nissen, a Babits Mihály gégeműtétjét végző sauerbruchi professzor, Klopstockot ajánlotta a költő kezelőorvosának. A „Beszélgető füzetek" elárulják, hogy egyre jobban megbízott Klopstock kezében. A nagy szellemek árnyékában szerényen a háttérben maradó irodalomkedvelő és jőbarát, Klopstock Róbert, megérdemli, hogy neve ne merüljön feledésbe, mert korszakos alkotók figyelmét hívta fel a kortárs magyar irodalom értékeire; közben segítője, fájdalmai enyhítője volt a 20. századi modern cseh próza mesterének, a halálba induló Kafkának, nemsokára Babitsnak (aki kezelőorvosát Klopinak becézte), végül Hatvani Lajos közvetítésével és Thomas Mann segítségével kivándorolt, és amerikás magyarként halt meg 1972-ben az Újvilágban.

41 37 Uo. 9., 435. 38 Simon Károly szíves közlése. „Minden idézés már egyidejűleg interpretáció is" (Lukács György). 39 Franz Kaßa: Briefe 1902-1924. (Gesammelte Werke, herausgegeben von Max Brod. New York. 1958. 302., 513., 516. 40 László Zsigmond: Tétova gondolatok Franz Kafka körül. Kafka és magyar barátja. MIOK Évkönyv 1975/76. Bp., 1976. 247. 41 Franz Werfel levele Hatvani Lajoshoz (1935). László Zsigmond id. mű 254 - Drescher Attila: Egy Háziorvos belép a világirodalomba, Dunatáj. Szekszárd, 1983. 3. sz.