Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

s olyan választási technikákat honosít meg, melyek biztosítják, hogy a kulcspozíciókat - a tanácsi tisztségeket - a módos gazdaréteg uralja, s örökítse át nemzedékről nemzedékre. A népes Szentgálon elvileg közel félezer lakosnak kellett volna részt vennie a tisztújításokon - a gyakorlatban 50-120 között mozgott a XIX. század első évtizedeiben (1802-1826) leadott szavazatok száma. Ugyanakkor a birtokokkal és privilégiumokkal büszkélkedő 54 „ősi vadászfamília" tartotta fenn magának a jogot a hatalom birtoklására.

57 A kisebb községekben (pl. Mencshelyen) is azt láthatjuk, hogy néhány módosabb nemes család adta a tanácsnokokat, s azok felváltva „forgatták" a bírói pálcát. Az agilisek egyre nagyobb tömege a XIX. században a legtöbb helyen elvesztette választójogát. Ha valahol alsóbb tisztségeket betölthettek, az feltételezhetőleg azért történhetett, hogy az ígérgetésekkel sose fukarkodó elöljáróság szavazóbázisát erősítsék.

58 A választók manipulálása nélkül tartósan nem lehetett hatalmon maradni. Számításaink szerint ugyanis a feudális kor végén a megyében élő nemeseknek 1/4-ét a szolgasorban élő birtoktalan nemesek tették ki.

59 A nemesi társadalom perifériájára szorult tömegek már a közbiztonságot veszélyeztették. A bűnözés útjára lépve politikai jogaik formális gyakorlásáról is lemondtak. Idézzük csak az első megyei hivatalos statisztika adatait: 18311840 között a 3714 megyei elítélt között 599 (16%) nemest találunk, ami lényegesen meghaladta a nemességnek a megye össznépességéhez viszonyított arányát (12,5%).

60 A helyi nemességnek ez az alsó rétege keveredett leginkább a beköltöző parasztokkal (contribuensekkel), akik leginkább a helyi „szegénységet" gyarapították, tovább növelve a nemes birtokosok és birtoktalanok, nemesek és nem nemesek, protestánsok és katolikusok közt meglévő feszültségeket. A helyi társadalom rendies szerkezetének bomlását azonban már a szigorító rendszabályokkal - a beköltözés fékezésével, az illegális beköltözők kitiltásával - sem lehetett feltartóztatni. A nemesség a XIX. században igyekezett alkalmazkodni a megváltozott gazdasági-társadalmi körülményekhez. Ajómódú gazdaréteg ízlésben, öltözködésben, a társadalmi érintkezésben a polgárosuló jómódú köznemeseket utánozta. Fiaikat taníttatták: a katolikusok a veszprémi piarista, a pápai pálos (majd bencés) gimnáziumban, a reformátusok a pápai öreg kollégiumban, az evangélikusok Sopronban tanulhattak. A győri jogakadémián vagy a pozsonyi-pesti egyetemen jogi képzésben részesültek közül sokan szép karriert futottak be a vármegyei, uradalmi igazgatásban, a teológiát végzettek közül az egyházi pályán. A kisnemesi könyvtárak, könyvkultúra tanulmányozása a magyar értelmiség előtörténetére vet fényt. 57 VeML Szentgál, vegyes közigazgatási iratok. Tisztújítási iratok, 1802-1826. 58 Például Egeralján, ahol 1835-ben meghonosították az „agilis esküdt" tisztséget. 59 Hudi 1984. 346. 60 VeML IV. 1. b. 2657/1841. közgy. sz. i. Szép Sándor tiszti ügyész kimutatása az 1831-40 közötti elítélt Veszprém megyei rabokról. Veszprém, 1841.