Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

SZILÁGYI MIHÁLY ZSIDÓ SZELLEMI ÉLET TOLNÁBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT* Örömmel teszek eleget Andrew Moshe Moskovits New York-i, Komoróczy Géza és Schweitzer József budapesti professzor urak felkérésének, hogy Tolna megye példáján a magyar vidék zsidóságának két világháború közti szellemi életéről ezen a tudományos konferencián tájékoztassam tisztelt hallgatóimat. Serdülő koromban megismerkedtem dr. Barta Rezső zsidó körorvos mórágyi (Tolna m.) könyvtárával és álmélkodva figyeltem a doktor latinos műveltségét. A hatás életre szóló útmutatásul szolgált. Előadásommal Barta doktor és a zsidó szellemi élet azóta talán feledésbe merült művelői előtt szeretnék tisztelegni.

1 Hazánk más tájaihoz hasonlóan a nagyrészt homogén, zömmel kereskedő tolnai zsidók a szabad költözés, a szabad pályaválasztás és az emancipáció törvényi deklarációja nyomán a 19. század második felében megszabadullak béklyóiktól: a megtűrt népből a gazdasági, politikai és művelődési élet széles skáláján több-kevesebb befolyásra szert tevő társadalmi réteg lett. Tolnában is a teljes lakosság számához mérten jelentős szerephez jutott a zsidó értelmiség. Már a gimnáziumban és a polgári iskolában megmutatkozott a továbbtanulni vágyó zsidó diákok magas százaléka.

2 Mint látni fogjuk, a századelő baloldali mozgalmai és a forradalmak sem hagyták érintetlenül a zsidó értelmiségieket. (Szekfű Gyula izgalmasnak ható „modern", nemegyszer „forradalmasító" rövidlátásának vetése az első világháború vége felé szökkent szárba.) A magyar értelmiség jelentős része valami módon hatása alá került a szabadkőműves és szocialista, sőt anarchista eszméknek. Egyesek elzarándokolnak a német szociáldemokrácia vezetőihez politikát tanulni.

3 A Társadalomtudományi Társaság előadótermei és a Huszadik Század oldalai lehetőséget kínálnak minden liberális eszme kifejtésére. Gratz Gusztáv, Jászi Oszkár, Pikier Gyula és Szabó Ervin eszméi uralják a mezőnyt. Az értelmiségi pályára készülő tolnai fiatalok Budapestre érkezve csakhamar megmártóznak a divatos mozgalmak liberalizmust eszményesítő világában. Közülük nem egyet el is nyelnek a sorsfordító napokban. Kényelmes lakásukat felcserélik börtöncellára, majd száműzetésbe kerülnek. A biztonságot nyújtó * Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanári Klubjában 1992. április 7-én tartott előadás rövidített szövege. 1 Barta doktor 33 éven át adta vissza betegei munkaképességét. A sors kegyetlen fintoraként mégis a gyakran ingyen gyógyított volksbundisták zsuppolták ki a faluból 1944 júniusában. 2 Schweitzer József-Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868—1944-ig. In. Tolna Megyei Levéltári füzetek 2. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd, 1991. 68. 3 Leopold Lajos: A presztízs. Magyar Hírmondó. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bibliográfiát összeállította, az utószót írta: E. Bártfai László. Bp., 1987. 411.