Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

Minthogy a falu életében különleges hely illette meg a népiskolai tanítót, vele külön is foglalkozunk. A tanító (ludi magister, rector). Míg az elözö századokban csak a nagyobb mezővárosokban működtek kisiskolák a köznép számára, addig a XVIII. század végén megyénkben már mindenütt találunk népiskolát. Egy helyen akár többet is, aszerint, hogy az egymás mellett élő felekezetek mennyire voltak képesek fenntartani az iskolát és tamtóját. Az iskolára a szabad vallásgyakorlat visszaállítása (1781) előtt különösen a protestáns lakosságú falvak fordítottak nagy gondot, mivel a nyilvános istentisztelet híján - titokban - a tanító látott el bizonyos lelkészi feladatokat is.

51 Mária Terézia és II. József felvilágosult szellemű rendelkezései nyomán az oktatásügy irányítása állami feladattá vált. Az elemi oktatás fejlesztését, országos népiskolai hálózat kiépítését a Helytartótanács keretén belül felállított iskolai bizottság (1775), majd ügyosztály (1783) szorgalmazta.

52 Az ország fejlett területei közé tartozó Veszprém vármegyében a XVIII. század utolsó harmadára a falusi népiskolai hálózat kiépült. A XIX. században a vármegye már a pusztai iskolák megszervezésére ösztönzi az uradalmakat s a középbirtokos nemeseket.

53 A tanító társadalmi helyzetét alapjában meghatározta az a tény, hogy a legtöbb helyen elsősorban mint kántort, aztán jegyzőt alkalmazták. Csak harmad- vagy negyedsorban tartottak igényt tanítói és harangozol működésére.

54 Fizetése három részből áll: készpénzből, természtbeni ellátmányból és a beszedett tandíjból. Illetményföldjét - amely optimális esetben elérte az 1/2 jobb ágy telekhez tartozó „külsőséget" - a község lakói művelik vagy műveltetik. így kapja fizetését 1785-ben Pelárgus József mencshelyi tanító is: csekély (10 Ft) készpénzt, 22 pozsonyi mérő (kb. 11 mázsa) kenyérgabonát, „elegendő" tűzifát, s a gyermekektől fejenként évi 30-30 krajcár tandíjat, melyet a szülők hébe-hóba fizetnek csak.

55 A szerény fizetés, az alacsony társadalmi presztízs következtében a XVIII-XIX. században nagy a fluktuáció a tanítói pályán. A képzettebb, felkészültebb tanítók - külföldi egyetemekre, lelkészi pályára készülve, jövedelmezőbb jegyzői és tanítói állásokra pályázva - csak átmenetileg vállalnak tanítói állást a szegényebb nemesi községekben, ahol a paraszti, polgári származású tanítók származásuk miatt tanítványaik gúnyos megjegyzéseinek is ki vannak téve.

56 Hatalomgyakorlás, mentalitás, műveltség A nemesi önkormányzatok vezető rétege elvileg az adott település nemes (és agilis) férfilakosai közül verbuválódik a tiszlújításokon. A gyakorlat ezzel szemben az, hogy a helyi elit fokozatosan szűkíti a választójoggal bírók körét, 51 Bucsav 1985. 157-159. 52 Felhő-Vörös 1961. 277-184. 53 Kosáry 1980. 45CM81. Hudi 1986. Rácz 1988. 54 Kosáry 1980. 450-455. 55 VeML Mencshely, tb. jkv. 1785. november. 56 Hudi 1994b. 141.