Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

egész felszerelése „néhány szakadozott földabroszból s falitáblából" állt. A nyomtatványokat a plébános, az írószereket a tanító szerezte be, a szivacs ismeretlen volt, krétát pedig mindenki tartott magánál, vagy kölcsönkért." Schultz Imre is hasonló állapotot villantott fel - a szintén 1893-ban kelt cikkében, melyben kifejtette, hogy a kopott fali olvasótáblán kívül sok katolikus kisiskolában kár is mást keresni, helyenként a kereszt is hiányzik. Ő ekkor azt javasolta, hogy Pécsen létesüljön megyei tanszermúzeum, melyben az eszközök egyrészt megtekinthetőek, másrészt megvásárolhatóak lettek volna.

100 A taneszközökön kívül nagy problémát jelentett az iskolaszékek számára kevés pénzből - néhány gyakorlatilag pénz nélkül - bútorokat beszerezni a tantermekbe. A Várady-féle mongráfia szerint a századvég baranyai katolikus iskolái közül 120 bútorban hiányos. Sőt „egypár helyen a nemrég múlt időkig is közönséges falusi korcsmai asztalokon és lócz.ákon kívül minden egyéb fölszerelés, bútorzat hiányzott. Volt olyan község is, hol az iskolás gyermekek háromlábú kis székeket vittek magukkal otthonról az iskolába, a melyeken tanítás alatt ültek. "i

()1 A kékesdi tanító 1896-ban a tanfelügyelőhöz fordult, mivel tanévkezdéskor nem kapta meg a község elöljáróitól a tanításhoz szükséges eszközöket (nyomtatványokat, valamint „1 kgr krétát, Il tentât és 20 ív írópapírt").

102 Az iskolák tanszerellátottságáról gyakran készült jelentés, 1904-ben például a dárdai r. katolikus elemi iskolának az alábbi taneszközöket küldték Pécsről: az 1. tanteremben helyezték el: „1 drb nagy feszületet; 24 drb magyar falitáblát, Mócsy, Petrovácz stb. 4 drb falitáblát és 1 számológépet" az I—II. osztály számára, a 2. tanteremben pedig a III—IV. osztályosoknak „1 nagy feszületet, 40 bibliai képet, 8 drb térképel (a magyar korona országairól, az Osztrák-Magyar Monarchiáról, Európáról, Ázsiáról, Észak- és Dél-Amerikáról, Ausztriáról és Polinéziáról), 25 drb természettani taneszközt és 1 földgömböt. "

I03 Az iskolák jövedelmi viszonyai A katolikus iskolák bevételi forrásaikról és kiadásaikról minden évben zárszámadást készítettek és ezzel együtt a következő tanév költségvetését is benyújtották az egyházmegyei tanfelügyelőséghez, jóváhagyásra. A bevételi források országos szinten általában az alábbiak voltak: „földbirtok és tőkepénz" jövedelme, alapítványok, ajándékok, tandíj, segély (egyházi állami vagy községi). Kiadásai pedig a következőek lehellek a kisiskoláknak: tanítói fizetés, lakbér, fűtés, világítás, tisztogatás, kisebb helyreállítások, iskola felszerelése, és szegény gyermekek könyveire segélyezésekre, tőkésítésre, vásárlásokra és építkezésre fordított összegek.

104 A tanfelügyelői éves jelentésekben évről évre megtalálhatóak a baranyai g,) Baar 379/1893. PLt, Tf. i. 10(1 „Schultz Imre: Tanügyi körkép" (In = PK 1893. ápr. 9.) 5. o. 101 Várady: Baranya... I. k. i. m. 317-318. o. 102 Kékesd 1104/1896. PLt, Tf. i. 103 Dárda 3222/1904. dec. 13. .PLt, Tf. i. 104 Verédy Károly: Paedagógiai Enciklopédia - Az „iskolák javadalmazása" címszó (Bp., 1886. ) 460. o.