Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

a kevés fellelhető adat szerint az új iskolaépület valóban „egészséges helyen épültek, szárazak s a gyermekek létszámához mérten ... elegendő számú, tágas, világos és könnyen szellőztethető tanítási termekkel" bírtak.

50 A mérnöki ellenőrzésen kívül az egyházmegyei tanfelügyelő is megtekintette az új iskolát átadás előtt. (Pl. Udvardon, 1897-ben.)

51 A Közigazgatási Bizottság 4360. sz. határozata alapján 1896-ban a mohácsi járás népiskoláit közegészségügyi szempontból felülvizsgálták. A római katolikus kisiskolák állapota általában ebben a járásnak sem volt kielégítő, amint a felvett adatok ezt tanúsítják, fentebb említett falvakhoz hasonló gondokkal küszködtek több helyen. Liptödon a terem 63 négyzetméter volt, 2,8 m magas, ez legföljebb 50-55 gyermek számára lett volna elég, ezzel szemben több mint 100 gyermek tanult itt. Rác-Görcsönyben 44 négyzetméteren 96, Baarban 40 négyzetméteren 99, Kisnyárádon43 négyzetméteren 96, Babarcon 2, egyenként 55 négyzetméteres tanteremben összesen 176, Mais 45 és 38 négyzetméteres termében 263 tanuló tanult. Ez utóbbi községben volt legrosszabb a helyzet, illetve Dunaszekcsőn, ahol egy 90 négyzetméteres alapterületű tanteremben 244 tanuló tanult(!). Ez „nemcsak tanügyi, hanem közegészségügyi tekintetben is valóságos botrány!"

52 - olvasható a korabeli feljegyzésben. Jelentése végén a járási főorvos az alábbiakban foglalta össze következtetéseit a megvizsgált iskolákban tapasztalt siralmas állapotokkal kapcsolatosan: „ Vagy hát hol tanulja meg azt a. nép, hogy a saját legvőbb java: az őegészsége, az őmunkaképessége érdekében lehetőleg mindent megtegyen, ha az mindent még az iskolában, a község legelső közintézményében sem látja sohasem, ha sőt azt tapasztalja, hogy a közegészségügy követelményeit még ott sem veszik komolyan?!"

53 Szintén 1896-ban született egy másik orvosi jelentés a bicsérdi iskoláról, mely azt kifogásolta, hogy az iskolaterem túl sötét, ezért 2 ablakot kell vágatni a falba.

54 Akékesdi tanító ugyanebben az évben a tanterem lepadlózásáért esedezett, mert mint írta, „télviz idején ...a tanterem hideg. "

55 1903-ban ismét általánosan felmérték az iskolák állapotát, csak néhány leírást kiragadva, a helyzet az alábbiakban vázolható: Magyaregregy iskolája „felszerele tien" volt, „hasznavehetetlenpadokkal".

56 Kárászon az iskola rozzant volt, kályhája rossz. A malom-utcai iskola tanterme szűk volt, kerítés nélkül állt az iskola.

57 Abaligetről az iskolaszéki tagok ezt írták: „az iskola épület ily állapotban tovább nem maradhat. "

58 A községek általánosan rossz gazdasági helyzete miatt a századvégen számos példát találhatunk arra, hogy az uradalom, egyházmegye vagy magánszemélyek (plébános, esperes, kereskedő, földtulajdonos, iparos stb.) tetemes összeggel vagy 50 Várady: Baranya... i. m. 353. o. 51 Udvard 813/1897. PLt, Tf. i. 52 2/1896. PLt.Tf. i. 53 Uo. 54 Bicsérd 705/1896. PLt, Tf. i. 55 Kékesd 1104/1896. PLt, Tf. i. 56 Magyaregregy 214l^t2/1903. PLt, Tf. i. 57 2143/1903. PLt.Tf. i. 58 Abaliget 2222/1903.