Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

Szalámin és Németiben ugyanez volt a helyzet, az ottani iskolaszék jegyzőkönyve szerint a község lakosai „szánandó szegénységben" élnek, egyedüli jövedelmi forrásuk volt ugyanis a káposzta és a bor, a káposzta ára viszont 6-8-10 frt-ról 2-3 frt-ra esett vissza (százáé), a szőlőket pedig elpusztította a phyloxera, ez időben parlagon voltak.

42 Arra vonatkozóan, hogy ebben az időszakban milyen is volt tulajdonképpen az iskola, csak nagyon kevés leírás áll rendelkezésünkre. (7. ábra) Az iratokból általában az derül ki, mi nincs az iskolában, és ez is csak pár szóban kifejtett. Egy - a fentiekben már jelzett - 1893-as, Baar községben keletkezett dokumentum részletes leírást közölt az ottani iskoláról, amely ha általánosnak nem is mondható, egy ilyen tipikus képet mindenképpen bemutat az akkori állapotokról. Eszerint a tanító lakásával egy fedél alatt „az épület hátsó részében van az iskolaszoba, hova a bejárat 1 méter széles és 4 méter hosszú folyosócskáról nyílik, mely folyosó amellett, hogy egy padlás-följárati lépcsőt és kenyérsütőkemencét is magában foglal, a tanítónak nyárikonyha helyiségül szolgál, megtöltvén az iskolaszobát konyhaszaggal s a legyek ezreivel. (...) Az iskolaház idő folytán cserépéi lett födve. (...) Az JS91. évben az iskolaszoba korhadt felső padozata éjjel leszakadván... 100frt-tal megújíttatott. Kútja az iskolának nincsen; szintúgy kerítéseket majdnem teljesen nélkülözi. "

43 A dokumentum az iskolaszobáról is tartalmaz adatokat, ennek alapján „...hosz sza: 8 1/2 méter, szélessége 5,60 m, magassága—2,65 m, azaz összes térfogata 126 köbméter. (...) A tankötelesek közül bejár állag 110. És így jut egy-egy tanulóra 1,24 köbm. térség, a kályhát, asztalt, szekrényt, padokat nem számítva. A tanulók egy része a földön üldögél, másrésze ideiglenesen alkalmazott deszkákon foglal helyet; seit a téli hónapokban még a kályhasarokba is kerül. "

44 Azok a községek, amelyeknek a lakossága az égető szükség és a törvény ellenére sem tudott új iskolát állítani - szegénysége miatt - gyakran folyamodtak halasztásért, ezt gyakran meg is kapták, és nagyon gyakori az iratok szerint az olyan eset, amikor az 1-2-3 stb. évi haladék után újabb haladékot kértek, hiszen ennyi idő általában kevésnek bizonyult arra, hogy a lakosság anyagilag felkészüljön az iskolaépítésre. így sikerült hosszú évekig (néha egy egész évtizedig) elodázni az építkezést. így volt ez például Illocska,

45 Szajk és Versend,

46 Jágonak,

47 Albertfalu

48 esetében. Az építkezés megkezdése előtt tervrajzokat kellett készíttetnie az iskolaszéknek, és ezeket véleményezésre benyújtani az egyházmegyéhez

49 (8. és 9. ábra és 3. szöveges melléklet). A jágonaki és herczeg-mároki iskola tervrajza, valamint az előbbiről készült mérnöki vélemény alátámasztja azt a leírást, amelyet 1896-ban közölt Baranya megye iskoláiról a Várady által szerkesztett munka. Valószínűnek látszik, hogy 42 Szalánta és Németi 264/1893. PLt, Tf. i. 43 Baar 379/1893. PLt. Tf. i. 44 Uo. 45 IHocska 532/1893. PLt, Tf. i. 46 Szajk és Versend (In = PK 1895. Jan. 1. 2. o.) 47 Jágonak 147/1895. PLt, Tf. i. 48 Albertfalu 596/1896. PLt. Tf. i. 49 In = PK 1903. Jan. 21. XI/16. 7.o.