Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

lélekszámú, általános szegénységben, rossz gazdasági viszonyok között tengődő falvakban - nem volt megfelelő állapotú. A legkülönbözőbb forrásokkal alátámasztható az az általános kép, melyet Sirisaka Andor festett 1896-ban - az 1870-es évek baranyai iskoláiról: „Az iskola-épületek, néhány községet kivéve, igen szerények, sőt némely helyen czélszerűtlenek. A legtöbb iskola utóbbi időben cserépzsindely es tetővel, sziléírd anyagból készült; de itt-ott tálálunk még sz.alma-fedelű viskókat is. "

15 A vizsgált korszak iskoláinak állapotáról a Salamon József'kir. tanfelügyelő által írott 1874-es jelentés adott elsőként alaposabb áttekintést, bár ez a jelentés nem az egész megyére terjedt ki, mindössze a pécsváradi járás iskoláiról szólt - köztük 28 római katolikus tanodáról. Az iskolák állapotára és felszereltségére vonatkozó kép ugyancsak mást mutatott, mint amit az 1868-as tc. erre vonatkozóan előirányzott. „Az épületek állaga sok esetben nem megfelelő, tatarozásra szorul, megvilágítása rossz, a szellőztetés és a fűtés csak részben megoldott. Hiányzanak sok esetben a csatlakozó melléképületek, leggyakrabban az árnyszék és a kút" - olvasható a jelentésben.

16 A 28 vizsgált katolikus iskola közül mindössze 11-nek az épületéről írta azt Salamon József, hogy „jó karban van" (Berkesd, Kátoly, Lak, Lovászhetény, Óbánya, Ófalu, Pécs várad, Pereked, Szenterzsébet, Szilágy és Véménd iskoláiról). A törvény előírásainak azonban még ezek az iskolák sem feleltek meg, hiszen vagy kevés volt a tanterem a gyerekek létszámához viszonyítva (Berkesden, Véménden), vagy rossz volt a termek megvilágítása (Ófalu, Szenterzsébet), célszerűtlen és hiányos volt az iskola berendezése (Berkesd, Kátoly, Ófalu, Pereked). Ajárás többi 17 katolikus iskolájában még ennél is rosszabb volt a helyzet, az épület gyakran kicsi, egészségtelen javításra szoruló, a törvény követelményeitől meglehetősen eltérő volt. Hímesházán „Az épület dülékeny, rozzant", Marázán, szintén, Pusztafalun „Az iskolaépület rozzant, egészségtelen, alacsony", Varasdon „elhanyagolt, téli ablakok nincsenek. Hiány még, hogy sem kút, sem használható árnyékszék nincs"

11 (6. ábra). Az általam vizsgált iratanyag évtizedeken keresztül ilyen 15 Várady: Baranya múltja és jelene I—II. k. (Szerk.: Várady Ferenc, Pécs, 1896.) I. k. 317. o. 1(1 Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodfelügyelő jelentése alapján. Forrásközlemény (In = BH 1979. 373-384. o.) 17 Uo. 378-383. o. Római katolikus elemi iskolák száma a schematizmus alapján (zárójelben az összes népiskolák száma Baranyában) 4. ábra Tanév Római kat.elemi iskolák száma (összes népisk.sz.) 1877/78 218 1881/82 224 1883/84 226 1884/85 229 1886/87 230 1888/89 226 1890/91 232 1892/93 236 1894/95 236 1895/96 234 1897/98 232 1898/99 234 1900/01 232 1901/02 231 1904/05 233 1905/06 232 1906/07 239 1907/08 239 1913/14 251