Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színjátszás az abszolutizmus kori Pécsen

erkölcsi tartalékait mozgósítva több évig fáradoztak, mire a régióban elsőként tapsolhattak magyar színészeknek a pécsi polgárok. De adott esetben nem rettent vissza a személyes áldozatvállalástól sem. Ugyanis, amikor a színház tulajdonosa az évi bérleti díjat 1000 forintról 1700 forintra emelte, azt a magyar, de a német társulat sem tudta kifizetni. S mivel már nem volt idő az adományok megszervezésére, Mihálovits saját maga fizette be a kívánt összeget Latabár Endre társulata javára.

48 Ettől a precedenst teremtő esettől kezdve a magyar nemesség, amíg a társulatok anyagi helyzete nem normalizálódott, a magyar színészek bérleti díját minden évben befizette. Sokat lendített a magyar színjátszás ügyén Czindery László, pécsi földbirtokos nagyszabású kezdeményezése is. A tulajdonát képező (róla elnevezett) ún. Czindery-kertben, amely a mai Rákóczi u. 56. sz. ház helyén terült el nagyjából, nyári színházi pavilont kívánt létesíteni. A kert már akkor is kedvelt szórakozóhelye volt a pécsieknek.

49 A földbirtokos fürdőt és fürdőházat is szeretett volna építeni a parkban. Természetesen ehhez a vállalkozáshoz is szükséges volt a Kerületi Helytartótanács beleegyezése. A már említett Rendőri Osztály a város tanácsától kért véleményt, hogy „egy ily színkör erkölcsi és politikai tekintetben, különös figyelemmel a városi közönség szükségeire, kívánatosbnak látszik-e". Nagy József polgármester azonban felkarolta a nemes szándékú ügyet, s feliratában a következőkről tájékoztatta a soproni hivatalt: „Az érintett aréna felépítése, mely szerintünk a város díszére, a lakosságnak pedig gyönyörűségére szolgálatid, czélszerű és kívánatos lenne".

50 Az új létesítmény minden valószínűség szerint már 1853 nyarán rendelkezésére állt a szórakozni vágyóknak. A telek egyébként folyamatosan bővült, állandóan csinosodott. Az évek múltával a pécsi színjátszás fontos színhelyévé lépett elő. Az egyébként enyhe lejtésű fundust a Rákóczi út felől kiépített díszes bejáraton át, széles lépcsősoron lehetett megközelíteni.

51 A hangulatos szórakozóhelyet ettől kezdve folyamatosan látogatták a komédiások. De rajtuk kívül otthont adott a műlovarda előadásoknak, cirkuszi mutatványoknak, bűvészeknek, bábosoknak és a panoráma tulajdonosoknak is. 1855 nyarán Wagner német társulata is elnyerte itt a fellépési jogot Ettől számítva a német truppok is gyakorta megfordultak a Czindery-kert pavilonjában.

52 Tehát az első magyar színtársulat idejövetele egyben azt is jelentette, hogy ha lassan is, de sorra dőltek le azok a tilalomfák, melyek az abszolutizmus első időszakának fő oszlopai voltak. Latabár társulata a tavaszi szezon után Balatonfüredre szerződött a nyári idényre. De nem búcsúzott el végleg a várostól, mert 1857-ig három ízben is elnyerte a (hosszú) téli évadot a városatyáktól.

53 Az 1853-as esztendő volt az első olyan év, mikor magyar komédiások kapták meg az üzleti és művészeti szempontból is jelentős, mintegy féléves téli szezont Kotzky M. József vándortársulata személyében. 48 Szederkényi, 1975. 4.; BML mf. ein. ir. 299/1857. 49 Pusztai-Popovits, 1943. 6. (Pécsi Napló 1943. XII. 22. 6. p.) 50 BML Pvt. ir. 1843/1853. 51 Márfi, 1993. 55. 52 Kardos, 1932. 72-73.; Márfi, 1993. 56. 53 Márfi, 1993. 56-59.