Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

keretben a sisakdísz két oldalán latin jelmondat olvasható. A tulajdonos neve aszimmetrikusan van elhelyezve, elképzelhető, hogy utólag írták be. A kép Szelepcsényi korai müve, valószínűleg nem volt meg a kellő jártassága a rézmetszésben, ezt bizonyítja az is, hogy a férfialak karja kissé elnagyolt. A rézmetszet egyetlen fennmaradt példányát az innsbrucki Ferdinandeum őrzi

10 (4. ábra). Jóval tetszetősebb az a metszet, amelyet saját könyveinek megjelölésére készített. Az önarckép alatt található latin szövegben felfedezhetjük az ex libris kifejezést, ami talán először szerepel magyarországi könyvjegyen. Az ovális keretben satírozott háttér előtt mell képben ábrázolt alak papi ruhát visel. Arca kedélyes, közvetlen, életteli, mosolya derűs. A keret Szelepcsényi címeit sorolja fel, ebből tudjuk, hogy 1667 után készült. Az ovális belső keret alatt a főpap címere látható. Ez köti össze a keretet a feliratos szalaggal, melynek szövege említést tesz az érsek művészetéről. A lapot, amely szép darab, lelkiismeretes rajztudás és metszési készség jellemzi. Ez az időskori mestermunka Szelepcsényinek csak néhány, az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban őrzött könyvében található meg, a többiben ennek a változata szerepel, amelyet Mauritius Lang német származású, Felvidéken dolgozó rézmetsző készített. ALang-féle változat kerete díszesebb, de az eredeti önarckép közvetleneb, művészibb. A tragikus sorsú gróf, Nádasdy Ferenc ( 1623-1671 ) könyveit díszítette az egyik legszebb 17. századi könyvjegy. Családja híres volt művészet- és irodalompártolásáról. Nádasdy gyűjteményének fontos része volt a könyvtár, melynek köteteiben kétféle ex libris volt. Egyik ex librisét Subarich György nagyszombati rézmetsző készítette, akinek másik - ennél ismertebb - műve Zrínyi Miklós Adriai 4.ábra. 10 Arady, 1960.