Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)
MŰHELY - KISS FARKAS GÁBOR: Pécs 1664. évi ostromának kéziratos térképe
gyarország-történeténekiolytatásaként. 17 Első ránézésre is feltűnő a hasonlóság kéziratos térképünk és a metszet között, különösen, ha a magyarázatok szövegazonosságait is figyelembe vesszük. Az Ortelius Redivivus metszetének kiegészítője. Lucas Schnitzer („LS fecit" - olvasható a metszet jobb alsó sarkában) azonban a hosszabb, cselekményleíró magyarázatokat inkább képileg jeleníti meg: így a várost északról, illetve keletről lövő mozsárágyúk mellé ugyan nem ír semmit, de számuk (kettő és négy) megegyezik Schmidtmayr N és FF jelzeteinél közölt adatokkal. A városfal áttörésének helyén, melyet a kézirat P-vel jelöl, a metszeten egy nagy füstfelhőt látunk, és a kapuk is hasonlóan rosszul vannak tájolva. Ha megvizsgáljuk a gazdag korabeli röpiratirodalom illusztrációit, két további nyomra bukkantunk. Az egyik egy 1664-ben, Regensburgban megjelent röpirat, mely az OSZK állományából a katalogizálás óta sajnos eltűnt, de bibliográfiai leírása az Apponyi-katalógusban utal rá, hogy tartalmazott egy „Anthoni Salomon Schmidmayer von Schwartzenburg StuckHauptmann und der Windisch und Petrianischen Grentzen Zeugwarth" vázlata alapján készített metszetet. 18 A másik egy szintén 1664-ben megjelent röpirat (Denkmal Serinischen Holden-thaten... 10. és 11. lap között, az App.H.2071. kolligátum első darabja), 19 mely ugyanazt a metszetet tartalmazza, mint amit az Ortelius rediVivws-ban vehettünk szemügyre. Sajnos ennek nincs semmiféle „impresszuma", így nem tudhatjuk, hol, ki által és kinek a nyomdájában készült, miképp került át Frankfurtba, ahol aztán lemásolták, szinte tökéletesen, mert az Ortelius redivivus-b-dn látható metszettől csak a helyesírása tér el. A röpiratirodalom információforrásainak újabban fellendült kutatása 20 is valószínűsíti azt, hogy derék Schmidtmayrt nyilván megbízták egy vázlat elkészítésével, melyet a harcok befejeztével továbbított egy regensburgi röplapkiadónak és ebből kerülhetett bele egy évvel később egy nagyobb, összefoglaló történeti munkába, az Ortelius redivivus-ba. Jő lenne persze tudni, hogy egyenest a regensburgi változatot tették be könyvükbe Frankfurtban, vagy alakítottak rajta (mindenesetre erre utal Lucas Schnitzer szignója a rajzon). Helytörténeti szempontból ez persze teljesen mindegy, hiszen a metszeten a négytornyú templomon és a Budai-városrész épületein kívül városon belüli összes többi építmény a metszeten fiktív. Helytörténeti forrásértéke tehát a kéziratnak van, de legalább ekkora a jelentősége annak, hogy a Zrínyi-propaganda támogatói nem csak a horvát bán közvetlen barátai, vagy a Vitnyédi-mecenatúra külföldön tanuló diákjai közül kerültek ki, 21 hanem voltak azok között egyszerűbb katonák is. 17 Ortelius Continuatus Das ist Der Ungarischen Kriegs Empörungen Fernerer Historische Beschreihung [...] Beschrieben und zusammengetragen durch Martin Meyern, Frankfurt, Daniel Fievet, 1665, 2. k., 300 és 301 között. A készülő Zrínyi ikonográfiában is szerepel: cennerné wilhelmb gizella. Zrínyi ikonográfia, sajtó alatt, 130. jelzet a költő Zrínyi Miklósnál. 18 App. H. 913. Az elveszett metszet talán megegyezik a készülő Zrínyi ikonográfia 126. darabjával: Cennerné Wilhelmb, i. m., 126. jelzet a költő Zrínyi ikonográfiájában. 19 Czennerné Wilhelmb, i. m., 127, jelzet a költő Zrínyi ikonográfiájában. 20 Blühm, Elgar, Fragen zum Thema Zeitung und Gesellschaft im 17. Jahrhundert, In.: Presse und Geschichte. Beitrage zur historischen Kommunikationsforschung, Dokumentation, München, 1977. 54-71. 21 Klaniczay, i. m., 775.
