Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

rácsai közül csatornabűz érződik. Feltevésük szerint a szennyvizet az alagútba vezették és az bűzlik. (1990. jún.) 16. 1990. októberében Ujváry Margit Zadarból írt Kozma Ilonkának, Vőneky Pálnénak (állandó levelezésben vannak, régi osztálytársak) és ír arról, hogy a kórházzal szemben lakott polgárista korában (1922-1926) nagyanyja házában, Tapolca u. 5. vagy 7./a. Ott a fürdőszoba létesítése közben felfedezték az alattuk húzódó alagutat, és lenn jártak is benne. Az alagútrendszer hossza mintegy 1,8 km. A beszakadásokat egyesek gabonavermeknek tartják. De miért csak a mai utcák, a régi utca egyik oldalán találhatók? Vízszintes a keresztmetszete, a gabonaveremnek kör. Az ismert beszakadások között nincs ilyen. A gabonavermek egyszerű szerkezetűek. A beszakadások rendszerint oldalt folytatódnak és boltozottak. Gabonavermeket a földművelő népesség lakóterületén általában nem találni, pedig ott lenne indokolt. Mások aknafelderítő járatoknak tartják. Aláaknázni a fából, földből épült sáncot? Értelmetlen. Aknatelepítő járatok? Messze a védelmi faltól? És a védett terület felől? Értelmetlen. 17. A közelben a Jó kai-ligetben van egy építmény, amit tévesen alagútnak neveznek. A Ferences-kolostorból csigalépcsőn lehet lejutni a zárt folyosóba s azon át a városi (török) fürdőbe. Ez nem tartozott a védelmi rendszerhez, legföljebb a szerzeteseket védte széltől, kíváncsi tekintetektől a fürdőbe menet, vagy jövet. Ez az egyetlen építmény, amelynek írásbeli nyoma van Kitaibel Pál útinaplójában. Ezt vette figyelembe Kordos László (1984): Magyarország barlangjai című művében és mint siklósi alagutat szerepelteti felsorolásában. (Részben Székely Kinga szóbeli közlése.) Kár, hogy ez a boltozott folyosó romos állapotban van, így nem alkalmas idegenforgalmi bemutatásra. Igaz, szemétlerakőhelynek is használják. A maga nemében egyedülálló lenne, főleg, ha a Ferences-zárdából lehetne ide lejönni. 18. Van a várban is helytelenül alagútnak nevezett titkos folyosó. Bevezető szakasza a barbakán építésekor létesült, más részei talán sokkal régebbiek. Bejárata a barbakán D-DNy-i oldalán volt, közel a feljáró hídhoz. Gyepszinten a téglából kiképzett ajtóbélelet részben megvan. Az 1956-os renoválás alkalmával kibontották, azon keresztül vittek be például villanykábeleket. Gyerekek abban az időben azon keresztül szöktek be a vár Kanizsai Dorottya virágoskertjébe. Beszéltem olyannal, akinek ez gyermekkori élménye volt. A folyosónak a várfalközbe, Kanizsai Dorottya virágoskertjébe nyíló ajtaja volt, illetve van, ez azonban újkeletű áttörés lehet. Gyermekkoromban, a 20-as évek első fele, magam is voltam itt, de a sötétség és a bizonytalanság miatt beljebb nem merészkedtünk. Újabban le van egy vasrácsajtóval zárva. A folyosó folytatódik tovább egy újabbkori téglafallal lefalazásig. Ezt olyan hevenyészve készítették, hogy le sem vakolták. A túloldalról átvilágít a széleken az előbb említett ajtón a világosság. - A folyosó a befalazás után egy derékszögben álló folyosóban folytatódik, illetve torkollik. Ez a rövid folyosó balra a ma kapcsolóteremnek nevezett nagyobb helyiségbe vezet, a vár elektromos rendszerének a kapcsolótermébe. A kapcsolók foglalják el az egyik falat. Ez a helyiség részben a várbe-